Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben

Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek.

  • Eduline

1. lépés: a tanulmányi pontszám

Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell). Majd vegyétek elő - ha már van - az érettségi bizonyítványt, a tanulmányi eredmények kiszámításához ugyanis az összes tárgyból szerzett érettségi eredményre szükségetek lesz.

Középiskolai eredmények: maximum 100 pont

Először az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni - így maximum 100 pontot szerezhetnek.

Shutterstock

A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelebe veszik.

Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha nem volt olyan természettudományos tárgyatok, amelyet legalább két évig tanultatok, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhattok.

Érettségi eredmények: maximum 100 pont

Az utolsó két tanév év végi eredményeiből kiszámított pontszámhoz először hozzá kell adnotok a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet.

Adjátok össze a középiskolai jegyekből és az érettségi átlageredményéből kalkulált pontokat. Maximum 200 pontot szerezhettek így.

2. lépés: az érettségi pontszám

Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak.

Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 87 százalékos érettségi így aztán 87 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at.

Ha a szakon választható tárgyak közül több tárgyból is van eredményetek, a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni.

3. lépés: számolgatás

A többletpontok nélküli összpontszámotokat kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont). A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amely előnyösebb nektek. Úgyhogy nincs veszve semmi, ha a középiskolai jegyeitek gyengék - egy kiemelkedő érettségivel bárhova bejuthattok.

4. lépés: a többletpontok

Az így megszerzett maximum 400 ponthoz kell hozzáadnotok a többletpontokat. Többletpont a következő eredményekért jár.

Emelt szintű érettségi: maximum 50+50 pont

Vizsgánként 50-et, két emelt szintű érettségivel összesen 100 többletpontot szerezhettek.

Az emelt szintű érettségiért csak azok kapnak többletpontokat, akik legalább 45 százalékos eredményt érnek el, és olyan tárgyból választják a nehezebb vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy.

Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga: 50 pont

Azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, valamely külföldi EGT-tagállamban érettségiztek, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal vagy ún. európai érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az adott tárgyból van érettségi eredményük, emelt szintű érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthetik a felvételi követelményeket.

A vizsgáért az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is megkaphatjátok. Ha rendelkeztek a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt tett érettségi vizsgával, és az előírt feltételeknek megfelelően felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesztek, a „megfelelt" eredménnyel megszerzitek az 50 pluszpontot is.

Nyelvvizsga: maximum 40 pont

A B2-es, komplex (régi nevén középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár a 2017-es felvételin. A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphatnak a felvételizők, bármennyi nyelvvizsgájuk is van.

Felsőoktatási szakképzés záróvizsgája: maximum 32 pont

A kétéves felsőoktatási szakképzésen szerzett jeles záróvizsgáért 32 pontot kaphattok, a jó záróvizsgáért 20, a közepes minősítésűért pedig 10 többletpont jár.

Ezzel persze továbbra is csak akkor lehet számolni, ha a felsőoktatási szakképzés besorolási szakján tanulnátok tovább.

OKJ-s szakképesítés: maximum 32 pont

A felvételizők - ha a szakképesítésük szakirányának megfelelő képzésen tanulnak tovább - 32 többletpontot kapnak az OKJ-s szakképesítésért.

Versenyeredmények: maximum 100 pont

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért 25 többletpont jár.

A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának nagydíjasai 30, első díjasai 20, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen dobogós helyezést szerzők pedig 30 pluszpontot kapnak.

Az OKTV-, TUDOK- és SZÉTV-eredményért csak akkor kaptok többletpontokat, ha olyan tantárgyból versenyeztek, amely a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tárgy. Ha az egyetemek és főiskolák erről előzetesen megegyeznek, az OKTV-n az adott szakon érettségi pontot nem adó tárgyból szerzett 1-10. helyezésért 20 többletpontot kaptok.

Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, míg az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen szerzett helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott középiskolások − szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén − 30 pluszponttal számolhatnak.

Sportteljesítmény: maximum 500 pont

Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai részvételért 50 többletpontot kaphattok, míg az 1-6. helyezést elért jelentkezők összpontszáma pedig bármelyik alap- vagy osztatlan szakon 500 (ha megfelelnek az alkalmassági feltételeknek, és tanulmányi-érettségi eredményeik alapján elérnék a 280-as minimumponthatárt).

Világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett 1-3. helyezésért 30, a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont jár. A felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 15, a Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért pedig 10 többletpontot kapnak a diákok.

Esélyegyenlőség: 40 pont

40 többletpontot kapnak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.