Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek.
1. lépés: a tanulmányi pontszám
Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell). Majd vegyétek elő - ha már van - az érettségi bizonyítványt, a tanulmányi eredmények kiszámításához ugyanis az összes tárgyból szerzett érettségi eredményre szükségetek lesz.
Középiskolai eredmények: maximum 100 pont
Először az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni - így maximum 100 pontot szerezhetnek.
A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelebe veszik.
Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika, a természetismeret és természettudomány. Ha nem volt olyan természettudományos tárgyatok, amelyet legalább két évig tanultatok, két − legalább egy évig tanult − természettudományos tárgy év végi jegyeivel is számolhattok.
Érettségi eredmények: maximum 100 pont
Az utolsó két tanév év végi eredményeiből kiszámított pontszámhoz először hozzá kell adnotok a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet.Adjátok össze a középiskolai jegyekből és az érettségi átlageredményéből kalkulált pontokat. Maximum 200 pontot szerezhettek így.
2. lépés: az érettségi pontszám
Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak.
Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 87 százalékos érettségi így aztán 87 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at.
Ha a szakon választható tárgyak közül több tárgyból is van eredményetek, a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni.
3. lépés: számolgatás
A többletpontok nélküli összpontszámotokat kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont). A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amely előnyösebb nektek. Úgyhogy nincs veszve semmi, ha a középiskolai jegyeitek gyengék - egy kiemelkedő érettségivel bárhova bejuthattok.
4. lépés: a többletpontok
Az így megszerzett maximum 400 ponthoz kell hozzáadnotok a többletpontokat. Többletpont a következő eredményekért jár.
Emelt szintű érettségi: maximum 50+50 pont
Vizsgánként 50-et, két emelt szintű érettségivel összesen 100 többletpontot szerezhettek.
Az emelt szintű érettségiért csak azok kapnak többletpontokat, akik legalább 45 százalékos eredményt érnek el, és olyan tárgyból választják a nehezebb vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy.
Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga: 50 pont
Azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, valamely külföldi EGT-tagállamban érettségiztek, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal vagy ún. európai érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az adott tárgyból van érettségi eredményük, emelt szintű érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthetik a felvételi követelményeket.
A vizsgáért az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is megkaphatjátok. Ha rendelkeztek a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt tett érettségi vizsgával, és az előírt feltételeknek megfelelően felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesztek, a „megfelelt" eredménnyel megszerzitek az 50 pluszpontot is.
Nyelvvizsga: maximum 40 pont
A B2-es, komplex (régi nevén középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár a 2017-es felvételin. A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphatnak a felvételizők, bármennyi nyelvvizsgájuk is van.
Felsőoktatási szakképzés záróvizsgája: maximum 32 pont
A kétéves felsőoktatási szakképzésen szerzett jeles záróvizsgáért 32 pontot kaphattok, a jó záróvizsgáért 20, a közepes minősítésűért pedig 10 többletpont jár.
Ezzel persze továbbra is csak akkor lehet számolni, ha a felsőoktatási szakképzés besorolási szakján tanulnátok tovább.OKJ-s szakképesítés: maximum 32 pont
A felvételizők - ha a szakképesítésük szakirányának megfelelő képzésen tanulnak tovább - 32 többletpontot kapnak az OKJ-s szakképesítésért.
Versenyeredmények: maximum 100 pont
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért 25 többletpont jár.
A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának nagydíjasai 30, első díjasai 20, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen dobogós helyezést szerzők pedig 30 pluszpontot kapnak.
Az OKTV-, TUDOK- és SZÉTV-eredményért csak akkor kaptok többletpontokat, ha olyan tantárgyból versenyeztek, amely a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tárgy. Ha az egyetemek és főiskolák erről előzetesen megegyeznek, az OKTV-n az adott szakon érettségi pontot nem adó tárgyból szerzett 1-10. helyezésért 20 többletpontot kaptok.
Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, míg az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen szerzett helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott középiskolások − szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén − 30 pluszponttal számolhatnak.
Sportteljesítmény: maximum 500 pont
Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai részvételért 50 többletpontot kaphattok, míg az 1-6. helyezést elért jelentkezők összpontszáma pedig bármelyik alap- vagy osztatlan szakon 500 (ha megfelelnek az alkalmassági feltételeknek, és tanulmányi-érettségi eredményeik alapján elérnék a 280-as minimumponthatárt).
Világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett 1-3. helyezésért 30, a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont jár. A felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 15, a Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért pedig 10 többletpontot kapnak a diákok.
Esélyegyenlőség: 40 pont
40 többletpontot kapnak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
