Ilyenek lesznek a 2017-es felvételi ponthatárok: kommunikáció, politikatudomány és szociológia

Milyen ponthatárokra számíthatnak ebben az évben azok, akik valamelyik népszerű társadalomtudományi szakra - például politikatudományra, kommunikáció- és médiatudományra vagy szociológiára - szeretnének bekerülni? Utánajártuk.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az már 2016 decemberében kiderült, hogy a kommunikáció- és médiatudomány alapképzésen idén is előzetes ponthatárokat húznak: csak az kezdheti el állami ösztöndíjasként a tanulmányait, aki legalább 455 pontot szerez - ennyit csak azok tudnak összegyűjteni, akik emelt szintű érettségit és/vagy nyelvvizsgát is tettek, és mind középiskolai jegyeik, mind az érettségi eredményük kiváló.

A felvételizőket a magas ponthatár sem riasztotta el a képzéstől, a kommunikáció- és médiatudományt összesen 2409-en jelölték meg, 1143-an első helyen, 1511-en ráadásul állam ösztöndíjas helyre pályáznak.

Felvételi pontszám kalkulátor 2017

(*) Legalább 2 évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom). (**) Legalább 2 évig tanult természettudományos tantárgy (biológia, fizika, kémia, földrajz, természettudomány) vagy két, legalább 1 évig tanult természettudományos tantárgy. (*) Minimum 45 százalékos eredmény után jár csak a többletpont..

A politikatudomány (a korábbi politológia) szak is népszerű, 1186-an jelentkeztek erre a képzésre, 1090-en állami támogatással szeretnének tanulni, ám az állami ösztöndíjas képzésen itt is előzetes ponthatárt húztak - igaz, jóval alacsonyabbat, mint a kommunikáció szakon, 320 pont a limit.

Szintén 320 az előzetes ponthatár az államilag támogatott szociológia képzésen is, amelyre 1522-en jelentkeztek. A szak egyébként - önköltséges és támogatott formában - összesen 1595 jelentkezőt vonzott az idén.

A 2017-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu