Jön a szigor 2015-től: nehezebb lesz bejutni az egyetemekre

Két hét múlva kiderül, hányan jutnak be az egyetemek és főiskolák képzéseire - akinek az idén nem sikerül a felvételi, annak jövőre még nehezebb dolga lesz, ugyanis magasabb lesz a minimumponthatár.

  • Eduline
Shutterstock

Az idén felvételizőknek legalább 260 pontra van szükségük - aki ennél kevesebbet szerez, az sem állami ösztöndíjas, sem fizetős képzésre nem kerülhet be, a legtöbb szakon azonban ennél jóval magasabb ponthatárokat húznak majd. A felsőoktatási szakképzéseken 220 a minimumponthatár, a mesterszakokon pedig 50.

Jövőre ismét emelik a minimumponthatárt: 2015-től az alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek pedig 240 pontot kell szerezniük. A mesterszakos pontszámítási szabályok nem változnak.

Minden a 2014-es felvételiről

Az eduline pontszámító kalkulátora

A 2013-as ponthatárok

Pontszámítási szabályok

A legnépszerűbb szakok várható ponthatárai

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.