Hány pontot kell összegyűjteni ahhoz, hogy ne az esélytelenek nyugalmával várjátok a július 26-i ponthatárhúzást?
Az alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre és mesterképzésre jelentkezőknek csak akkor van esélyük tanulmányaik elkezdésére, ha elérik a minimumponthatárt. Ez az alap- és osztatlan szakok esetében 280 pont - vagyis ahhoz, hogy akár állam ösztöndííjas, akár önköltséges formában elkezdhessétek a képzést, legalább ennyi pontot kell gyűjteni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható (például versenyeredményért járó) többletpontok nélkül.
A felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatárt 240-nél húzták meg - ezt a limitet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni. A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhetnek a jelentkezők, a minimumponthatár az MA- és MSc-szakokon 50 pont.
Ennyivel be is lehet kerülni a képzésekre?
Sajnos nem. A minimumponthatár csak azt jelzi, hogy ennél gyengébb érettségi és tanulmányi eredménnyel egyetlen egyetem vagy főiskola képzését sem kezdhetitek el - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában.
Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2017-es felvételin: sokan már számolgathatnak
Megvan az érettségi bizonyítvány? Akkor kezdhettek számolgatni - mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a középiskolai és az érettségi eredményekkel, hány pontot érnek az egyetemi-főiskolai felvételin. Hogyan számolhatjátok ki a tanulmányi pontszámot? Vegyétek elő a középiskolai bizonyítványotokat és - ha már van - az érettségi bizonyítványt, a tanulmányi eredmények kiszámításához ugyanis az összes tárgyból szerzett érettségi eredményre szükségetek lesz.
A legtöbb szakon ennél azonban idén is jóval magasabbak lesznek a ponthatárok, az igazán népszerű alap- és osztatlan képzéseken általában a 400-at is meghaladják - a tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.
És mi van a központi ponthatárokkal?
Több tucat alap- és osztatlan szakon az idén is központi ponthatárokat húztak, ezeket már most megnézhetitek itt. Fontos, hogy ezek csak az állami ösztöndíjas formára vonatkoznak, az önköltséges képzéseken valószínűleg ezeknél alacsonyabbak lesznek a ponthatárok.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
