Itt a feketeleves: aki ennél kevesebb pontot szerez, biztosan bukja a felvételit

Hány pontot kell összegyűjteni ahhoz, hogy ne az esélytelenek nyugalmával várjátok a július 26-i ponthatárhúzást?

  • Eduline
Shutterstock

Az alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre és mesterképzésre jelentkezőknek csak akkor van esélyük tanulmányaik elkezdésére, ha elérik a minimumponthatárt. Ez az alap- és osztatlan szakok esetében 280 pont - vagyis ahhoz, hogy akár állam ösztöndííjas, akár önköltséges formában elkezdhessétek a képzést, legalább ennyi pontot kell gyűjteni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható (például versenyeredményért járó) többletpontok nélkül.

A felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatárt 240-nél húzták meg - ezt a limitet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni. A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhetnek a jelentkezők, a minimumponthatár az MA- és MSc-szakokon 50 pont.

Ennyivel be is lehet kerülni a képzésekre?

Sajnos nem. A minimumponthatár csak azt jelzi, hogy ennél gyengébb érettségi és tanulmányi eredménnyel egyetlen egyetem vagy főiskola képzését sem kezdhetitek el - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában.

Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2017-es felvételin: sokan már számolgathatnak

Megvan az érettségi bizonyítvány? Akkor kezdhettek számolgatni - mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a középiskolai és az érettségi eredményekkel, hány pontot érnek az egyetemi-főiskolai felvételin. Hogyan számolhatjátok ki a tanulmányi pontszámot? Vegyétek elő a középiskolai bizonyítványotokat és - ha már van - az érettségi bizonyítványt, a tanulmányi eredmények kiszámításához ugyanis az összes tárgyból szerzett érettségi eredményre szükségetek lesz.

A legtöbb szakon ennél azonban idén is jóval magasabbak lesznek a ponthatárok, az igazán népszerű alap- és osztatlan képzéseken általában a 400-at is meghaladják - a tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.

És mi van a központi ponthatárokkal?

Több tucat alap- és osztatlan szakon az idén is központi ponthatárokat húztak, ezeket már most megnézhetitek itt. Fontos, hogy ezek csak az állami ösztöndíjas formára vonatkoznak, az önköltséges képzéseken valószínűleg ezeknél alacsonyabbak lesznek a ponthatárok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.