Itt a feketeleves: aki ennél kevesebb pontot szerez, biztosan bukja a felvételit

Hány pontot kell összegyűjteni ahhoz, hogy ne az esélytelenek nyugalmával várjátok a július 26-i ponthatárhúzást?

  • Eduline
Shutterstock

Az alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre és mesterképzésre jelentkezőknek csak akkor van esélyük tanulmányaik elkezdésére, ha elérik a minimumponthatárt. Ez az alap- és osztatlan szakok esetében 280 pont - vagyis ahhoz, hogy akár állam ösztöndííjas, akár önköltséges formában elkezdhessétek a képzést, legalább ennyi pontot kell gyűjteni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható (például versenyeredményért járó) többletpontok nélkül.

A felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatárt 240-nél húzták meg - ezt a limitet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni. A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhetnek a jelentkezők, a minimumponthatár az MA- és MSc-szakokon 50 pont.

Ennyivel be is lehet kerülni a képzésekre?

Sajnos nem. A minimumponthatár csak azt jelzi, hogy ennél gyengébb érettségi és tanulmányi eredménnyel egyetlen egyetem vagy főiskola képzését sem kezdhetitek el - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában.

Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2017-es felvételin: sokan már számolgathatnak

Megvan az érettségi bizonyítvány? Akkor kezdhettek számolgatni - mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a középiskolai és az érettségi eredményekkel, hány pontot érnek az egyetemi-főiskolai felvételin. Hogyan számolhatjátok ki a tanulmányi pontszámot? Vegyétek elő a középiskolai bizonyítványotokat és - ha már van - az érettségi bizonyítványt, a tanulmányi eredmények kiszámításához ugyanis az összes tárgyból szerzett érettségi eredményre szükségetek lesz.

A legtöbb szakon ennél azonban idén is jóval magasabbak lesznek a ponthatárok, az igazán népszerű alap- és osztatlan képzéseken általában a 400-at is meghaladják - a tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.

És mi van a központi ponthatárokkal?

Több tucat alap- és osztatlan szakon az idén is központi ponthatárokat húztak, ezeket már most megnézhetitek itt. Fontos, hogy ezek csak az állami ösztöndíjas formára vonatkoznak, az önköltséges képzéseken valószínűleg ezeknél alacsonyabbak lesznek a ponthatárok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.