Hány pontot kell összegyűjteni ahhoz, hogy ne az esélytelenek nyugalmával várjátok a július 26-i ponthatárhúzást?
Az alap- vagy osztatlan szakra, felsőoktatási szakképzésre és mesterképzésre jelentkezőknek csak akkor van esélyük tanulmányaik elkezdésére, ha elérik a minimumponthatárt. Ez az alap- és osztatlan szakok esetében 280 pont - vagyis ahhoz, hogy akár állam ösztöndííjas, akár önköltséges formában elkezdhessétek a képzést, legalább ennyi pontot kell gyűjteni az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és az OKJ-s végzettségért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható (például versenyeredményért járó) többletpontok nélkül.
A felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatárt 240-nél húzták meg - ezt a limitet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni. A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhetnek a jelentkezők, a minimumponthatár az MA- és MSc-szakokon 50 pont.
Ennyivel be is lehet kerülni a képzésekre?
Sajnos nem. A minimumponthatár csak azt jelzi, hogy ennél gyengébb érettségi és tanulmányi eredménnyel egyetlen egyetem vagy főiskola képzését sem kezdhetitek el - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában.
Megvan az érettségi bizonyítvány? Akkor kezdhettek számolgatni - mutatjuk, hogyan kalkulálhattok a középiskolai és az érettségi eredményekkel, hány pontot érnek az egyetemi-főiskolai felvételin.
A legtöbb szakon ennél azonban idén is jóval magasabbak lesznek a ponthatárok, az igazán népszerű alap- és osztatlan képzéseken általában a 400-at is meghaladják - a tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.
És mi van a központi ponthatárokkal?
Több tucat alap- és osztatlan szakon az idén is központi ponthatárokat húztak, ezeket már most megnézhetitek itt. Fontos, hogy ezek csak az állami ösztöndíjas formára vonatkoznak, az önköltséges képzéseken valószínűleg ezeknél alacsonyabbak lesznek a ponthatárok.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
