Fontos határidő jön: csütörtök késő estig kérhetnek segítséget a felvételizők

Február 15-ig jelentkezhettek a 2018-as egyetemi-főiskolai felvételire, a felvételi ügyfélszolgálat hosszabbított nyitvatartással készül a határidőre.

  • Eduline
pixabay

Február 15-ére meghosszabbodott nyitvatartással készülünk: este 21 óráig fogadjuk a telefonos vagy személyes kérdéseket, az e-mailekre pedig éjfélig válaszolunk - írják a Felvin.

A felvételi eljárással kapcsolatos általános kérdésekben a 1818-as telefonszámon (5-ös gomb -  felsőoktatási felvételivel kapcsolatos kérdések) a kormányzati ügyfélvonal 0-24 órában ad tájékoztatást.

Konkrét jelentkezés érintő kérdésekben: (06 1) 477-31-31. A megszokott nyitvatartási rend: hétfőtől csütörtökig 8-16:30-ig, pénteken 8-14 óráig - ezen a héten csütörtökön azonban 21 óráig kérhettek segítséget telefonon.

Az e-mailben érkező kérdéseket az [email protected] címre várják. Személyesen az ügyfélszolgálaton kérdezhettek (Budapest, XII. Maros utca 19-21., hétfő-csütörtök: 8-16:30-ig, péntek: 8-14 óráig, február 15-én azonban 21 óráig tartanak nyitva).

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Pontszámító kisokos: ilyen többletpontokat kaphattok a 2018-as felvételin

Ha felvételiztek, akkor fontos tudnotok, hogy miért, mennyi többletpontot kaphattok. Emelt szintű érettségi Emelt szinten tett érettségi után vizsgatárgyanként 50 többletpont, így legfeljebb 100 többletpont. Nyelvtudás Az államilag elismert, középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont jár az egyetemi-főiskolai felvételin.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.