Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Vajon a 2018-as egyetemi-főiskolai felvételin is megmarad a pontduplázás lehetősége?

A felvételi pontszámítási szabályairól szóló rendeletet nem módosították, így a 2018-as felvételin is kétféleképpen számolhatnak pontjaikkal azok, akik alap- vagy osztatlan szakra jelentkeznek.
Vagy összeadják a (maximum 200) tanulmányi pontot és a (szintén maximum 200) érettségi pontot, majd ehhez adják hozzá a (a felső limit itt is 100) többletpontokat, vagy megduplázzák az érettségi pontokat, és ahhoz adják hozzá a többletpontokat. A jelentkezők pontszámát automatikusan a kedvezőbb módszer alapján számolják ki.
Aki felsőoktatási szakképzésre jelentkezik, annak van plusz egy lehetősége: vagy a tanulmányi és az érettségi pontokat adja össze, vagy a tanulmányi pontokat duplázza, vagy az érettségi pontokat szorozz meg a kettővel. A végeredményhez mind a három esetben hozzá kell adni a többletpontokat.
A 2018-as felsőoktatási felvételiről itt találjátok friss cikkeinket.
Hogyan kerülhettek be az egyetemre, ha nincs 280 pontotok?
Szeretnétek egyetemen vagy főiskolán tanulni, de nem úgy sikerült az érettségi, ahogyan szerettétek volna, ezért nem éritek el a minimumponthatárt? Mégis szeretnétek évkihagyás nélkül folytatni a tanulást? Mutatjuk, hogy milyen lehetőségeitek vannak. A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2017-es keresztféléves felvételin (és a 2018-as "sima" felvételin is) 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.