Rossz hír a felvételizőknek: nem mindenki kapja meg a 40 többletpontot

Rengeteg kérdés érkezik a hátrányos helyzetért kapható felvételi többletpontokról, ma egy újabb félreértést tisztázunk. A 25 év felettiek nem számíthatnak többletpontokra.

  • Eduline
pixabay

Hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen a jelentkezőknek - kivételt képeznek azok a szakok, amelyeken gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot.

Fontos, hogy a hátrányos helyzetű felvételizők csak akkor kapják meg a 40 többletpontot, ha a 25. életévüket még nem töltötték be, a hivatalos felvételi tájékoztató azt írja, "hátrányos helyzetű az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint hátrányos helyzetűnek minősül".

Hogy ez mit jelent? Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a jelentkezők, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű vagy alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete „elégtelen”, például akik szegregátumnak nyilvánított helyen vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban élnek.

További szabály, hogy annak a tényezőnek, amely miatt a felvételiző hátrányos helyzetűnek minősül, a felvételi tájékoztató megjelenése (2016 decembere) és 2017. július 12. közötti időintervallumban kell fennállnia.

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben

Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu