Az ELTE-re, a szegedi, a debreceni és a pécsi egyetemre jelentkezett a legtöbb felvételiző 2015-ben, a főiskolák közül a Budapesti Gazdasági Főiskola, az egri Eszterházy Károly Főiskola, valamint a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola vezet.
Az idén 105 616 diák jelentkezett a felsőoktatásba: közülük a legtöbben – 68 597-en – első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 10 391-en, felsőoktatási szakképzést pedig 5388-an választottak. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felvételizők közül valamivel több mint 21 ezren mesterképzésre jelentkeztek első helyen. Ösztöndíjas képzésekre 91 595-en szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 14 021-en jelölték meg elsőként.
A 20 legnépszerűbb felsőoktatási intézmény
Intézmény | Összes jelentkező | Elsőhelyes jelentkezők | Állami ösztöndíjas helyre jelentkezők |
Eötvös Loránd Tudományegyetem | 22182 | 12400 | 20082 |
Szegedi Tudományegyetem | 14965 | 7960 | 13544 |
Debreceni Egyetem | 14362 | 8163 | 13096 |
Pécsi Tudományegyetem | 12371 | 5779 | 11050 |
Budapesti Corvinus Egyetem | 11181 | 6874 | 9730 |
Budapesti Gazdasági Főiskola | 11884 | 5748 | 9083 |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem | 11345 | 6843 | 10442 |
Pázmány Péter Katolikus Egyetem | 8749 | 3015 | 7535 |
Szent István Egyetem | 8196 | 4031 | 7058 |
Károli Gáspár Református Egyetem | 8029 | 3191 | 6874 |
Óbudai Egyetem | 7959 | 3658 | 7050 |
Széchenyi István Egyetem | 6331 | 3502 | 5561 |
Semmelweis Egyetem | 5892 | 4204 | 5683 |
Nemzeti Közszolgálati Egyetem | 5739 | 4292 | 5323 |
Nyugat-magyarországi Egyetem | 5584 | 3014 | 5156 |
Eszterházy Károly Főiskola | 4952 | 2436 | 4562 |
Miskolci Egyetem | 4804 | 2668 | 4272 |
Pannon Egyetem | 4486 | 2223 | 4053 |
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola | 3782 | 1392 | 628 |
Nyíregyházi Főiskola | 3179 | 1647 | 2955 |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
