Szigor vár a felvételizőkre 2014-től: több ezer diák búcsúzhat a felsőoktatástól

Több mint tízezer diák búcsúzhat el a felsőoktatástól, ha a már elfogadott rendelettől eltérően nem 260-ra, hanem 300-ra emelik a felvételi minimumponthatárát 2014-ben. A kieső diákok - feltéve, hogy ott nem emelkedik tovább a ponthatár - a közösségi főiskolák által kínált felsőoktatási szakképzések közül válogathatnának.

  • Eduline
Pont Ott Parti a Millenárison 2011-ben
Stiller Ákos

Balog Zoltán a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjúban beszélt arról, hogy elképzelhető: rögtön, vagyis már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt. A tárcavezető szerint egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzéseken a 300-as határ lenne reális, ezzel pedig a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek.

A döntéssel a tavalyi felvételi statisztikák alapján csaknem 14 ezren járhatnak rosszul. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012-ben az általános, pót- és keresztféléves felvételin 240 és 259 pont közötti eredménnyel alapképzésre 3030-an, osztatlan képzésre pedig 114-en kerültek be. Az alapképzésre jelentkezők közül 4853 diáknak volt 260 és 279 közötti pontszáma, 280 és 299 közötti pontszámmal 5500-an jutottak be.

A jövő évi ponthatáremelést is tartalmazó felvételi rendeletet egyébként már módosították, abban azonban még csak 20 pontos növekedés szerepelt. A jogszabály szerint az idei 240 helyett tehát 260 pontot kellene szerezniük az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek, a küszöb 2015-ben 280-ra, 2016-ban pedig 300-ra emelkedne.

A ponthatáremeléssel a vidéki főiskolák járhatnak rosszul: a legújabb felsőoktatási stratégia szerint ugyanakkor több ilyen intézmény közösségi főiskolává válna, és leginkább felsőoktatási szakképzéseket indítana. Ezeken - legalábbis a rendelet szerint - alacsonyabb lesz a felvételi küszöb: 2014-ben 220, 2015-ben 240, 2016-ban pedig 260. A ponthatáremelésről itt, az új felsőoktatási stratégiáról pedig itt olvashattok részletesen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.