Szigor vár a felvételizőkre 2014-től: több ezer diák búcsúzhat a felsőoktatástól

Több mint tízezer diák búcsúzhat el a felsőoktatástól, ha a már elfogadott rendelettől eltérően nem 260-ra, hanem 300-ra emelik a felvételi minimumponthatárát 2014-ben. A kieső diákok - feltéve, hogy ott nem emelkedik tovább a ponthatár - a közösségi főiskolák által kínált felsőoktatási szakképzések közül válogathatnának.

  • Eduline
Pont Ott Parti a Millenárison 2011-ben
Stiller Ákos

Balog Zoltán a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjúban beszélt arról, hogy elképzelhető: rögtön, vagyis már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt. A tárcavezető szerint egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzéseken a 300-as határ lenne reális, ezzel pedig a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek.

A döntéssel a tavalyi felvételi statisztikák alapján csaknem 14 ezren járhatnak rosszul. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012-ben az általános, pót- és keresztféléves felvételin 240 és 259 pont közötti eredménnyel alapképzésre 3030-an, osztatlan képzésre pedig 114-en kerültek be. Az alapképzésre jelentkezők közül 4853 diáknak volt 260 és 279 közötti pontszáma, 280 és 299 közötti pontszámmal 5500-an jutottak be.

A jövő évi ponthatáremelést is tartalmazó felvételi rendeletet egyébként már módosították, abban azonban még csak 20 pontos növekedés szerepelt. A jogszabály szerint az idei 240 helyett tehát 260 pontot kellene szerezniük az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek, a küszöb 2015-ben 280-ra, 2016-ban pedig 300-ra emelkedne.

A ponthatáremeléssel a vidéki főiskolák járhatnak rosszul: a legújabb felsőoktatási stratégia szerint ugyanakkor több ilyen intézmény közösségi főiskolává válna, és leginkább felsőoktatási szakképzéseket indítana. Ezeken - legalábbis a rendelet szerint - alacsonyabb lesz a felvételi küszöb: 2014-ben 220, 2015-ben 240, 2016-ban pedig 260. A ponthatáremelésről itt, az új felsőoktatási stratégiáról pedig itt olvashattok részletesen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.