Több mint tízezer diák búcsúzhat el a felsőoktatástól, ha a már elfogadott rendelettől eltérően nem 260-ra, hanem 300-ra emelik a felvételi minimumponthatárát 2014-ben. A kieső diákok - feltéve, hogy ott nem emelkedik tovább a ponthatár - a közösségi főiskolák által kínált felsőoktatási szakképzések közül válogathatnának.
Balog Zoltán a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjúban beszélt arról, hogy elképzelhető: rögtön, vagyis már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt. A tárcavezető szerint egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzéseken a 300-as határ lenne reális, ezzel pedig a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek.
A döntéssel a tavalyi felvételi statisztikák alapján csaknem 14 ezren járhatnak rosszul. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012-ben az általános, pót- és keresztféléves felvételin 240 és 259 pont közötti eredménnyel alapképzésre 3030-an, osztatlan képzésre pedig 114-en kerültek be. Az alapképzésre jelentkezők közül 4853 diáknak volt 260 és 279 közötti pontszáma, 280 és 299 közötti pontszámmal 5500-an jutottak be.
A jövő évi ponthatáremelést is tartalmazó felvételi rendeletet egyébként már módosították, abban azonban még csak 20 pontos növekedés szerepelt. A jogszabály szerint az idei 240 helyett tehát 260 pontot kellene szerezniük az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek, a küszöb 2015-ben 280-ra, 2016-ban pedig 300-ra emelkedne.
A ponthatáremeléssel a vidéki főiskolák járhatnak rosszul: a legújabb felsőoktatási stratégia szerint ugyanakkor több ilyen intézmény közösségi főiskolává válna, és leginkább felsőoktatási szakképzéseket indítana. Ezeken - legalábbis a rendelet szerint - alacsonyabb lesz a felvételi küszöb: 2014-ben 220, 2015-ben 240, 2016-ban pedig 260. A ponthatáremelésről itt, az új felsőoktatási stratégiáról pedig itt olvashattok részletesen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
