Több mint tízezer diák búcsúzhat el a felsőoktatástól, ha a már elfogadott rendelettől eltérően nem 260-ra, hanem 300-ra emelik a felvételi minimumponthatárát 2014-ben. A kieső diákok - feltéve, hogy ott nem emelkedik tovább a ponthatár - a közösségi főiskolák által kínált felsőoktatási szakképzések közül válogathatnának.
Balog Zoltán a Magyar Hírlapnak adott hétfői interjúban beszélt arról, hogy elképzelhető: rögtön, vagyis már a 2014-es felvételin "megugorják" a 300-as minimumponthatárt. A tárcavezető szerint egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzéseken a 300-as határ lenne reális, ezzel pedig a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek.
A döntéssel a tavalyi felvételi statisztikák alapján csaknem 14 ezren járhatnak rosszul. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012-ben az általános, pót- és keresztféléves felvételin 240 és 259 pont közötti eredménnyel alapképzésre 3030-an, osztatlan képzésre pedig 114-en kerültek be. Az alapképzésre jelentkezők közül 4853 diáknak volt 260 és 279 közötti pontszáma, 280 és 299 közötti pontszámmal 5500-an jutottak be.
A jövő évi ponthatáremelést is tartalmazó felvételi rendeletet egyébként már módosították, abban azonban még csak 20 pontos növekedés szerepelt. A jogszabály szerint az idei 240 helyett tehát 260 pontot kellene szerezniük az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek, a küszöb 2015-ben 280-ra, 2016-ban pedig 300-ra emelkedne.
A ponthatáremeléssel a vidéki főiskolák járhatnak rosszul: a legújabb felsőoktatási stratégia szerint ugyanakkor több ilyen intézmény közösségi főiskolává válna, és leginkább felsőoktatási szakképzéseket indítana. Ezeken - legalábbis a rendelet szerint - alacsonyabb lesz a felvételi küszöb: 2014-ben 220, 2015-ben 240, 2016-ban pedig 260. A ponthatáremelésről itt, az új felsőoktatási stratégiáról pedig itt olvashattok részletesen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
