Érettségi pontszámítás: miből állnak össze az érettségi pontok?

Hamarosan el kell kezdeni számolgatni és tervezgetni, hogy hova lesz elég az összegyűjtött pontszám. Pontosan hogyan is kell számolni az érettségi pontokat? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Ruprech Judit

Az érettségi pontokat főszabályként két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (érettségi vizsgatárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Az egyes szakok érettségi követelményeit, amelyeket a felsőoktatási intézmények a képzési területeikre, illetve szakokra vonatkozóan határoztak meg - írja a hivatalos tájékoztató.

Az érettségi pontok száma egyenlő az érettségi vizsgán az adott vizsgatárgyból elért százalékos eredménnyel. Emelt szinten tett érettségi százaléka ebben az esetben nem jelent többeletpontot, 82% emelt szinten 82 pont, és 82% középszinten is ennyi pont.

 

Pontszámítási kisokos: melyik tárgyak év végi jegyei számítanak a felvételin?

Jövőre felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor nektek is fontos lehet, hogyan kell a középiskolai jegyeket pontokká alakítani. Milyen tantárgyak év végi érdemjegyeit veszik figyelembe az egyetemi-főiskolai felvételin? Amikor kiszámolják a felvételi pontszámot, a középiskolai eredmények közül az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket adják össze, majd duplázzák - így maximum 100 pontot szerezhettek.

Pontszámítási kisokos: melyik tárgyak év végi jegyei számítanak a felvételin?

Jövőre felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor nektek is fontos lehet, hogyan kell a középiskolai jegyeket pontokká alakítani. Milyen tantárgyak év végi érdemjegyeit veszik figyelembe az egyetemi-főiskolai felvételin? Amikor kiszámolják a felvételi pontszámot, a középiskolai eredmények közül az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket adják össze, majd duplázzák - így maximum 100 pontot szerezhettek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.