Így kell jelentkezni a 2013-as érettségire, ha korábban már vizsgáztatok

Március 1-ig kell jelentkezni a május-júniusi érettségire: ha van tanulói jogviszonyotok, a tavaszi vizsgaidőszakban...

  • Eduline
túry

Március 1-ig kell jelentkezni a május-júniusi érettségire: ha van tanulói jogviszonyotok, a tavaszi vizsgaidőszakban csak a saját középiskolátokban jelentkezhettek. Ha már nincs jogviszonyotok, a fővárosi vagy megyei kormányhivatalokban, valamint egy vizsgát szervező középiskolában is jelentkezhettek.

A kormányhivatalokban személyesen vagy postai úton is leadhatjátok a jelentkezési lapot, amelyet az Oktatási Hivatal honlapjáról tölthettek le. A szükséges mellékleteket a kitöltési útmutató tartalmazza, ezeket akkor is vigyétek magatokkal, ha személyesen jelentkeztek. Nyomtatott jelentkezési lapot a kormányhivatalokban és a vizsgát szervező középiskolában is kérhettek. A jelentkezési lapot és a kitöltési útmutatót itt is megtaláljátok.

Ha már van érettségitek, fizetni kell a vizsgáért

Ha már van érettségi bizonyítványotok, vagy megszűnt a tanulói jogviszonyotok, az érettségi vizsgáért minden esetben vizsgadíjat kell fizetnetek. Ez középszintű vizsga esetén 15 ezer, emelt szintű vizsga esetén pedig 25 ezer forint. Ha a kormányhivatalban jelentkeztek, a vizsgadíjat az Oktatási Hivatalnak kell befizetnetek, ha középiskolában, a középszintű vizsga díját ott, az emelt szintűét viszont ebben az esetben is az Oktatási Hivatalnak kell eljuttatnotok.

A vizsgadíjat a kormányhivatalban beszerezhető utalványon vagy banki átutalással fizethetitek be, a befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az "egyedi érettségi iktatószámot".

A vizsgadíj befizetését igazoló eredeti feladóvevényt, illetve átutalási megbízást csatolni kell a  jelentkezési laphoz. A tavaszi érettségi időszak legfontosabb dátumait itt, a Studium Generale próbaérettségijének feladatsorait és megoldásait pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.