Március 1-ig kell jelentkezni a május-júniusi érettségire: ha van tanulói jogviszonyotok, a tavaszi vizsgaidőszakban...
Március 1-ig kell jelentkezni a május-júniusi érettségire: ha van tanulói jogviszonyotok, a tavaszi vizsgaidőszakban csak a saját középiskolátokban jelentkezhettek. Ha már nincs jogviszonyotok, a fővárosi vagy megyei kormányhivatalokban, valamint egy vizsgát szervező középiskolában is jelentkezhettek.
A kormányhivatalokban személyesen vagy postai úton is leadhatjátok a jelentkezési lapot, amelyet az Oktatási Hivatal honlapjáról tölthettek le. A szükséges mellékleteket a kitöltési útmutató tartalmazza, ezeket akkor is vigyétek magatokkal, ha személyesen jelentkeztek. Nyomtatott jelentkezési lapot a kormányhivatalokban és a vizsgát szervező középiskolában is kérhettek. A jelentkezési lapot és a kitöltési útmutatót itt is megtaláljátok.
Ha már van érettségitek, fizetni kell a vizsgáért
Ha már van érettségi bizonyítványotok, vagy megszűnt a tanulói jogviszonyotok, az érettségi vizsgáért minden esetben vizsgadíjat kell fizetnetek. Ez középszintű vizsga esetén 15 ezer, emelt szintű vizsga esetén pedig 25 ezer forint. Ha a kormányhivatalban jelentkeztek, a vizsgadíjat az Oktatási Hivatalnak kell befizetnetek, ha középiskolában, a középszintű vizsga díját ott, az emelt szintűét viszont ebben az esetben is az Oktatási Hivatalnak kell eljuttatnotok.
A vizsgadíjat a kormányhivatalban beszerezhető utalványon vagy banki átutalással fizethetitek be, a befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az "egyedi érettségi iktatószámot".
A vizsgadíj befizetését igazoló eredeti feladóvevényt, illetve átutalási megbízást csatolni kell a jelentkezési laphoz. A tavaszi érettségi időszak legfontosabb dátumait itt, a Studium Generale próbaérettségijének feladatsorait és megoldásait pedig itt találjátok.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
