Így kerülhettek be az egyetemre, ha rossz jegyeket szereztek a középiskolában

Sokszor felteszitek a kérdést, hogy milyen esélyekkel indulnak a felvételin azok, akik közepes jegyeket szereztek a középiskolában. Úgy érzitek, a középiskolai jegyeitek nem olyan fényesek, ezzel szemben viszont az érettségin brillíroztatok? Így járhattok jól a felvételin:

  • Eduline
pixabay.com

Mi a teendő akkor, ha nem olyan jók a középiskolai év végi jegyeitek, de egyetemre szeretnétek menni?

A többletpontok nélküli összpontszámotokat kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont).

A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amely előnyösebb nektek. Úgyhogy nincs veszve semmi, ha a középiskolai jegyeitek gyengék - egy kiemelkedő érettségivel bárhova bejuthattok.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Egyre vonzóbb a tanári pálya? Így látja az államtitkár

Több minden bizonyítja, hogy az elmúlt években sikerült növelni a pedagóguspálya presztízsét- mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára június első vasárnapján, a pedagógusnapon Budapesten tartott sajtótájékoztatón, ahol köszönetet mondott 170 ezer pedagógusnak. Rétvári Bence elmondta: a kormány biztosítja őket arról, hogy munkájukat támogatni, anyagi és erkölcsi megbecsültségüket pedig növelni fogja az elkövetkezendő években.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.