Az emelt szintű töriérettségi esszékérdései jól mentek az eduline által megkérdezett diákoknak, az első részt viszont nehéznek tartották, főleg a nyugdíjrendszerről szóló feladat és a két vaktérkép érte őket váratlanul.
Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.
“A teszt elég nehéz volt, szerintem mindenben nagyon eltértek a szűk tényanyagtól. A kapitalizmus kialakulásánál például Hollandiára kérdeztek rá, az ókori kereszténységnél szöveges forrásokat kellett sorrendbe tenni, a II. világháború kapcsán pedig idézetekről kellett megmondani, kitől származik. Ezekre nem nagyon koncentrál a tananyag” – mondta Kocsis Martin, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem előkészítőjére járt, szerinte a különórák nélkül biztosan nem sikerült volna így. Arra számít, hogy 60 százalék körüli eredménnyel megszerzi az ötöst.
Voltak könnyebb témák is, például az 1956-os forradalom, a II. világháború, az ipari forradalom, a két világháború közti magyar gazdaság. „Esszék közül Klebersberg Kunoról, az angol rendiségről, a német szövetségi rendszerről és a Rákóczi-szabadságharcról írtam. Rákóczit nagyon jól tudom, és az első világháború előtti dolgok is mennek, Klebersberghez pedig nagyon sok jó forrás volt, és sok minden szerepelt az atlaszban is” – tette hozzá.
“A mai nyugdíjrendszeres feladat nagyon rossz választás volt az érettségi összeállítóitól, nem is értettem, hogyan került bele. Ráadásul volt hozzá egy kördiagram, ahol az összes szín ugyanolyan szürke volt” – magyarázta.
| Feladatsorok és megoldások az eduline-on |
Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
“Nagyon nehéz volt, a nyugdíjrendszeres feladat pedig kicsit felháborító” – mondta Pálinkás Anna, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium végzőse. “Itt egy diagram volt arról, hány éves kor felett ki milyen arányban részesül a nyugdíjból, és ennek kapcsán kellett leírni, hogy milyen problémát látunk. Például azt kellett válaszolni, hogy sok aktív korú kap nyugdíjat, ezért vagy a korhatárt kellene emelni, vagy a segélyek rendszerét átalakítani. Ezt nem volt jó leírni, és ilyet nem is kéne a töriérettségin kérdezniük” – tette hozzá.
“A másik probléma az volt, hogy két vaktérképet is betettek, az egyiket az 1848-as csatákról, a másikat Magyarország különleges igazgatás alá tartozó területeiről. Egyrészt csak egy vaktérkép szokott lenni, és az sem ilyen nehéz” – mondta.
“Az esszék közül a fejlődő országok népesedését, a magyarországi cigányság Kádár-kori és rendszerváltás utáni helyzetét, a magyar királyok jövedelemforrásait és a Magna Carta Libertatumot választottam. Számomra ezek voltak a könnyebbek, a magyar királyokat pont előző este néztem át újra. A Rákóczi-szabadságharc viszont nem ment volna, ott főleg katonai kérdések voltak” – tette hozzá Anna, aki az ELTE pszichológia szakára készül, ahová jó esélyei lehetnek, ha a szóbelin javít a mostani írásbeli eredményén, amit 70 százalék körülinek érez.
A szaktanár véleményét az emelt töriérettségiről itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
