"Legkevésbé a diákok számítanak" - miért volt zűrzavar a történelmi atlaszok miatt az érettségin?

"Az oktatási kormányzatnak a kiadók több évtizede használt kiadványai elleni harcában szemmel láthatólag a legkevésbé a diákok számítanak" - nyilatkozta az eduline-nak Hidas Gábor, a Cartographia Tankönykiadó Kft. társadalomtudományi szakértője arról, hogy több iskola történelemérettségijén zavart okozott a történelmi atlaszok körüli mizéria.

  • Eduline
A középszintű történelemérettségi hivatalos megoldását itt találjátok meg, az emelt szintűét pedig itt.
Egy a sokféle atlasz közül
Túry Gergely

Ahogy arról beszámoltunk, az érettségi reggeléig nem jutott el mindenkihez az a rendelet (és a Történelemtanárok Egyletének információi), amely a történelmi atlaszok használatát szabályozta.

Volt olyan középiskola, ahol az érettségizők egy számukra teljesen ismeretlen atlaszt kaptak a vizsga előtt percekkel - erről panaszkodtak többen az eduline olvasói közül.

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 3. §-a szerint „a 2016/2017. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.

Tehát bár idén még engedte a rendelet a magánkiadók atlaszait, de nem mindet, csak a 2015/16-os tankönyvjegyzékben szereplőket. Ez azonban sok helyen gondot okozhatott, ugyanis a diákok egy része régebbi kiadású atlaszt használt (volna), és sok iskola könyvtárában is csak ilyenek megtalálhatók. Az elterjedt atlaszok közül a Cartographia Tankönyvkiadó a CR-0008 és CR-0080 kódszámú atlaszának használatát nem engedte meg meg a rendelet, és ez - mint kiderült - okozott kínos meglepetést.

Hidas Gábor, a Cartographia Tankönykiadó Kft. társadalomtudományi szakértője az eduline-nak a történelemérettségin használható atlaszok körüli kavarodás okairól a következőket írta:

1. Az érettségi vizsga menetéről és az azon használható eszközökről a tankerületnek és az iskolának kellene a diákokat tájékoztatni. Ez nem a Történelemtanárok Egyletének feladata lenne. Ahogy az iskola ellenőrizni tudta, hogy a diákok milyen atlaszt szándékoznak bevinni a vizsgára, azzal az erővel előre tájékoztathatta volna őket, hogy melyiket vihetik be.

2. Ha – a most már legalább tizenöt éve élő szerencsétlen gyakorlat szerint – a diákok nem könyvtári példányokkal dolgoznának, hanem saját atlaszuk lenne, akkor nem fordulhatna elő, hogy az érettségin derül ki, hogy a könyvtárból kapott atlasz nem használható, mert régi. Akkor a 4 éve vásárolt atlasza megfelelt volna a rendeletben előírtaknak. Felmerül természetesen az a kérdés is, hogy az iskola és a szaktanár mennyire van tisztában egy-egy tankönyv aktualitásával, valamint mennyire fontos az atlasz használata, ha ún. gazdasági okokból nem vásárol a szülő saját atlaszt gyermekének, vagy a könyvtár nem újítja meg az iskola atlaszait. Nem az érettségi napján kellene a kérdésnek égetővé válnia.

3. A rendelet ostobaságát vagy tán inkább célzatosságát jól mutatja, hogy alkotói a 2015/2016-os tankönyvjegyzéket nevesítették, ami csak annyiban értelmezhető, hogy ezen a jegyzéken jelent meg először az OFI (ld. magyar állam) atlasza. Sokkal célszerűbb lett volna a forgalomban levő atlaszok kiadó kódját vagy tankönyvi engedélyszámát megjelölni, mivel azok öt évre szólnak. Tehát akik idén érettségiztek, és négy éve, azaz 2013-ban vásárolták saját atlaszukat, azok használhatták volna azt minden további nélkül, mert az az atlasz a 2015/2016-os jegyzéken is szerepelt.

4., Aki csak egy parányit is tisztában van az atlaszok tartalmával, az tudja, hogy a régebbi atlaszok ugyan mutatnak tartalmi eltérést a legújabbhoz képest, de attól még használhatók lettek volna az érettségin minden további nélkül. Sokkal kisebb a különbség az újabb kiadásúakhoz képest, mint amekkora az eltérés a helyette kapott OFI által készített atlasz esetében.

5. Konklúzióként levonható, hogy az oktatási kormányzatnak a kiadók több évtizede használt kiadványai elleni harcában szemmel láthatólag a legkevésbé a diákok számítanak, valamint az elmúlt húsz évben sem sikerült a történelmi atlasz rangját növelni.

 

Történelemérettségi: feladatok és megoldások elsőként itt!

Szerdán több tízezren érettségiznek történelemből közép- és emelt szinten, az eduline-on pedig ismét megtaláljátok a legfrissebb infókat, folyamatosan beszámolunk a feladatokról, tanárokat és érettségizőket kérdezünk a tesztről, az írásbeli után pedig jövünk a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokkal. A történelem érettségi nap támogatását köszönjük a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának!

Emelt szintű történelem érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű történelem érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?