Hány ponttal lehet bekerülni az ELTE-re, a BME-re, a Corvinusra és a SOTE-ra?

Idén is ezrek szeretnének bekerülni a nagy budapesti egyetemek képzéseire. Utánanéztünk, mennyi pont kell ehhez.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Többéves trend, hogy a budapesti egyetemek népszerűsége nő, így pedig a bekerülés is egyre nehezebb a nagy fővárosi intézmények képzéseire.

Tavaly az ELTE vette fel a legtöbb, több mint 8000 diákot, az államilag finanszírozott alapképzéseire pedig átlagosan több mint 415 pontot értek el. Összesen 14 szak esetében volt szükség 450 pontnál is többre a felvételhez. Pszichológia és alkalmazott közgazdaságtan szakokra volt a legmagasabb a jelentkezők átlagpontszáma, 462, illetve 450 ponttal.

A BME képzéseire több mint 5000 diákot vettek fel tavaly, és szintén valamivel 415 pont fölött volt az átlagpontszám. A diákok magas pontjai egyedül a mérnökinformatikus szakon nem eredményezett ponthatáremelkedést: 370 ponttal lehetett bekerülni annak ellenére, hogy a felvettek átlagosan 424 pontot szereztek, igaz ez annak köszönhető, hogy közel 600 diákot vehetett fel ide az intézmény.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben

Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.

A Corvinusra több mint 4000 diákot vettek fel tavaly. Az évek óta legnépszerűbbnek számító gazdálkodási és menedzsment szakra 448 pontra volt szükség, ami magasabb, mint a központilag meghatározott, kereskedelem és marketingre pedig 449-re. Kommunikáció szakon 455 pontot vártak el a felvételizőktől, ami a központi ponthatárnak megfelelő szint.

A Semmelweis Egyetem öt karára közel 2000 diákot vehetett fel tavaly, és 400 pont alatt nem nagyon lehetett bekerülni államis szakokra. Általános orvosi szakra 435 pont, fogorvosira 429, gyógyszerészre 385, gyógytornászra pedig 410 pont kellett.

Hozzászólások

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.