Hány ponttal lehet bekerülni az ELTE-re, a BME-re, a Corvinusra és a SOTE-ra?

Idén is ezrek szeretnének bekerülni a nagy budapesti egyetemek képzéseire. Utánanéztünk, mennyi pont kell ehhez.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Többéves trend, hogy a budapesti egyetemek népszerűsége nő, így pedig a bekerülés is egyre nehezebb a nagy fővárosi intézmények képzéseire.

Tavaly az ELTE vette fel a legtöbb, több mint 8000 diákot, az államilag finanszírozott alapképzéseire pedig átlagosan több mint 415 pontot értek el. Összesen 14 szak esetében volt szükség 450 pontnál is többre a felvételhez. Pszichológia és alkalmazott közgazdaságtan szakokra volt a legmagasabb a jelentkezők átlagpontszáma, 462, illetve 450 ponttal.

A BME képzéseire több mint 5000 diákot vettek fel tavaly, és szintén valamivel 415 pont fölött volt az átlagpontszám. A diákok magas pontjai egyedül a mérnökinformatikus szakon nem eredményezett ponthatáremelkedést: 370 ponttal lehetett bekerülni annak ellenére, hogy a felvettek átlagosan 424 pontot szereztek, igaz ez annak köszönhető, hogy közel 600 diákot vehetett fel ide az intézmény.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben

Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.

A Corvinusra több mint 4000 diákot vettek fel tavaly. Az évek óta legnépszerűbbnek számító gazdálkodási és menedzsment szakra 448 pontra volt szükség, ami magasabb, mint a központilag meghatározott, kereskedelem és marketingre pedig 449-re. Kommunikáció szakon 455 pontot vártak el a felvételizőktől, ami a központi ponthatárnak megfelelő szint.

A Semmelweis Egyetem öt karára közel 2000 diákot vehetett fel tavaly, és 400 pont alatt nem nagyon lehetett bekerülni államis szakokra. Általános orvosi szakra 435 pont, fogorvosira 429, gyógyszerészre 385, gyógytornászra pedig 410 pont kellett.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.