Rokon sejtek, mirigyek, véradás és a DNS - ilyen kérdéseket kaptak a diákok

Rokon sejtek, egy rovaremésztő növény, véradás, mirigyek és a DNS - többek között ilyen témaköröket kaptak a középszintű biológiaérettségin a diákok.

  • Eduline
CE.com

Az egysejtűek és az emberi sejtek közötti hasonlóság, egy rovaremésztő növényről feltett kérdések is szerepelnek a középszintű biológiaérettségi feladatai között. A véradásról szóló szöveghez fűződően az emberi vérről is kaptak kérdéseket a diákok, valamint a mirigyekről és az emberi csontvázról is.

A középszintű biológia írásbeli 120 percig tart, a vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és a feladatok megoldásának sorrendjét is megváltoztathatják. A feladatsor 8-10 feladatból áll, a hangsúlyok a biológiai tények és elvek felidézésén, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésén, a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésén, szakmai szövegek és ábrák értelmezésén vannak. Az elérhető maximum 100 pont.

Az emelt biosz tovább tart

Az emelt szintű biológia írásbeli 240 perces, a diákoknak egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsort, valamint egy választható esszé- vagy problémafeladatot kell megoldaniuk. Utóbbiak az alábbi témakörből kerülnek ki: az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód és ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.