"Voltak becsapós részek" - diákokat kérdeztünk a bioszérettségiről

Tízkor véget ért a középszintű bioszérettségi írásbeli része - a diákok szerint átlagos feladatsort kaptak, néhány feladat azonban becsapós volt. Diákokat kérdeztünk az írásbeliről.

  • Eduline
Túry Gergely

"Az eddigiek hasonló volt a feladatsor, nem voltak túl nehéz kérdések" - mondta Teveli Dalma, a budapesti Németh László Gimnázium Kassák Lajos Tagiskolájának diákja, aki előrehozott érettségit tett biológiából. Az eduline-on minden fontos infót megtaláltok a bioszérettségiről: délben jövünk a középszintű feladatsorral és a nem hivatalos megoldásokkal. Folyamatosan frissülő összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A középszintű írásbeli 120 perces volt, a diákoknak egy 8-10 feladatból álló feladatsort kellett megoldaniuk. Kaptak kérdést Pasteur sörélesztővel kapcsolatos megfigyeléseiről, a vesekövekről, a biomasszáról és a babgulyás receptjéről is. A farkasok viselkedését Arany János Toldijának egy részlete alapján kellett leírniuk, egy HVG-cikk alapján pedig a genetikáról szóló kérdésekre kellett válaszolniuk.

A középszintű feladatsor hivatalos javítókulcsát innen tölthetitek le

Az emelt szintű feladatsor hivatalos javítókulcsát pedig itt találjátok

A középszintű bioszérettségi nem hivatalos megoldása

Biológiaérettségi: "meglepetést okozhatott a feladatsor" az eduline által megkérdezett egyetemi oktató szerint

"A Pasteur-szöveggel kapcsolatos kérdéseken azért el kellett gondolkodni, és nehezebb volt a genetikával kapcsolatos feladat is. Az Arany János-idézet viszont komolytalan volt, a szöveg alapján olyan választ vártak, amely nem felel meg a valóságnak. A babgulyásos feladathoz szerintem minimális főzési tapasztalat is kellett" - mondta Dalma. "Egy óra alatt befejeztem, 60 százalékom biztos lesz, de azért remélem, hogy több is" - mondta a tizenegyedikes diák, aki azt tervezi, szociológia és környezettan szakra jelentkezik az ELTE-re.

Átlagos volt a feladatsor Dóra László, a csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium diákja szerint is, egyedül a genetikával kapcsolatos feladat és a babgulyás receptjéről szóló kérdés okozott gondot, "abban voltak becsapós részek". Ő is előbb kész lett a feladatsorral, "négyes-ötösre" számít, a Szegedi Tudományegyetem környezettan szakára készül.

"Sok választ ki lehetett következtetni, összességében nem volt nehéz, egy óra alatt kitöltöttem a feladatsort" - mondta Gáspár Olivér, a Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium diákja, aki leginkább kíváncsiságból jelentkezett a bioszérettségire. Ennek megfelelően nem számít túl jó eredményre, de nem izgul, mivel a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakára jelentkezett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.