"A magnóhallgatás volt a legnehezebb" - ilyen volt az emelt szintű angolérettségi

Városi közlekedés, állatok viselkedése, sport, légi mentés - ezek voltak az emelt szintű angolérettségi témakörei. Az íráskészség részben a vizsgázóknak egy internetes fórumon kellett tanácsot adniuk, illetve egy hivatalos levelet kellett megfogalmazniuk. Az eduline-nak nyilatkozó diákok szerint korrekt volt a feladatsor, egyedül a hallott szöveg értését mérő vizsgarészt találták nehezebbnek. Ilyen volt az emelt szintű angol írásbeli.

  • Eduline
Túry Gergely

"Az angol emelttől féltem a legjobban. Egy éve nyelvvizsgáztam, azóta nem nagyon foglalkoztam vele, de rendben volt" - mondta Orbán Zsófia, a kecskeméti Katona József Gimnázium diákja.

A középszintű angolérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű angolérettségi hivatalos megoldása

Itt van a középszintű angolérettségi szövegértési részének nem hivatalos megoldása

A nyelvhelyességi rész nem hivatalos megoldása

A hallott szöveg értését vizsgáló feladatsor - mivel a hanganyagot nem kaptuk meg, itt csak a feladatsort közöljük.

Az íráskészséget mérő rész megoldási javaslatai

Elsőként szeretnétek értesülni a feladatokról és a megoldásokról? Kövessétek folyamatosan frissülő összefoglalónkat

Az emelt szintű írásbeli 240 perces volt, az olvasott szöveg értésére 70, a nyelvhelyességre 50, a hallott szöveg értésére 30, az íráskészségre pedig 90 percet kaptak a diákok. Nyomtatott szótárt ők is csak az utolsó, íráskészséget mérő vizsgarészhez használhattak. A vizsga nehézsége a B2-es szintnek felel meg.

Idén többek között a városi közlekedéssel, az állatok viselkedésével, a sporttal és légimentéssel kapcsolatos szövegeket - nagyrészt újságcikkeket - kaptak a diákok. A hallott szöveg értése résznél egy professzorral készült rádióinterjú okozta a legnagyobb gondot, itt a vizsgázóknak az interjú alapján megfogalmazott állításokat kellett kiegészíteniük. Az íráskészség részben a diákoknak egy munkahelyi problémával kapcsolatban kellett tanácsot adniuk egy internetes fórumon, és egy könyvtári álláshirdetésre kellett jelentkezniük.

Zsófi egyedül a magnóhallgatást találta nehéznek - azon belül is a remetével és az állatok szokásaival kapcsolatos feladatot -, a többi szöveg viszont "jól értelmezhető volt, percekkel előbb kész lettünk". Zsófi már októberben is tett emelt szintű érettségit angolból, de "az nem sikerült olyan jól". "Most azért ötösre számítok, de nem merem elbízni magam" - mondta.

"Olyan volt, mint eddig, se nem túl könnyű, se nem túl nehéz" - mondta Morvai Tiziano, a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Középiskola diákja, aki sokat készült a vizsgára, az előző évek feladatsorait is megcsinálta. A Corvinus pénzügy-számvitel szakára készülő diáknak is a hallott szöveg értése okozott gondot, a szövegértési feladatokat viszont nagyon egyszerűnek találta. A diák elégedett lesz, ha eléri az ötöshöz szükséges 60 százalékot, de - osztálytársaihoz hasonlóan - 70-80 százalékos eredményre számít.

Könnyűnek találta a feladatsort Bíró Vilma, a a budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gyakorló Gimnázium diákja is, de "azért a nyelvhelyességi részben volt egy-két elgondolkodtató feladat". A végzős középiskolás szerint a szövegek kifejezetten élvezhetőek voltak, az idő viszont "ki volt centizve", öt perc még minden vizsgarésznél jól jött volna. "Összességében korrekt volt a feladatsor, akikkel beszéltem, mindenki egész jól sikerült" - mondta.

"Mindegyik résznél volt egy-egy nehezebb feladat, de nem volt vészes" - mondta Pangert Roland, a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium diákja. Neki is a hallott szöveg értése okozta a legnagyobb gondot, szerinte ez a rész nehezebb volt, mint az előző években. "Nyelvtanilag bonyolultabban voltak megfogalmazva a szövegek, az íráskészség résznél viszont könnyű témákat kaptunk" - mondta a békéscsabai diák.

Roland belefért az időbe, de "néhány perc még nem ártott volna, hogy még egyszer átnézhessem a szövegeket". A diák, aki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kommunikáció és médiatudomány képzésére jelentkezett, reméli, hogy meglesz a 60 százalék.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.