Mit tanulnak az andragógia szakosok?

Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be. Negyedik rész: andragógia.

  • Eduline

Az andragógia a pedagógia speciális ága, a felnőttek képzésével-oktatásával foglalkozik. A szak alapozó tantárgyai közé tartozik a neveléstudomány, a pszichológia, a szociológia, a jog és a közgazdaságtan is. Utóbbi kettő azért hangsúlyos, mert ezen a szakon arra készítik fel a hallgatókat, hogy tanfolyamokat szervezzenek és résztvevőket toborozzanak, összegyűjtsék az adott kurzushoz szükséges ismereteket, megtalálják a leghatékonyabb módszereket, és előadókat képezzenek.

A választható szakirányok: művelődésszervező, felnőttképzési szervező, munkavállalási tanácsadó és személyügyi szervező. A Zsigmond Király Főiskolán 2012 óta facilitátor szakirány is van - a facilitáció egy tárgyalási, konfliktuskezelési forma, a facilitátor feladata rávezetni a feleket a kompromisszumos megoldásra.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

A szak 2014 szeptemberében tizenkét intézményben indul majd, így például a Budapesti Gazdasági Főiskolán, a Debreceni Egyetem és a Szent István Egyetem két-két karán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán, a szegedi és a pécsi egyetemen is.

Az intézmények a biológiából, a magyar nyelv és irodalomból, a matematikából, a történelemből és az idegen nyelvekből tett érettségit is elfogadják, a két legjobb eredményéből számíthatjátok a pontjaitokat. Az andragógia is olyan szak, amelyen központi ponthatárt határoztak meg, ez az idén 430 pont. A tizenhat népszerű szak 2014-es ponthatárairól itt olvashattok.

Elhelyezkedés diploma után

A diplomáspálya-követési rendszer adatai szerint az itt végzett diákok általában felnőttképzési, HR és kulturális területeken helyezkednek el, asszisztensként, ügyintézőként, oktatásszervezőként vagy andragógusként. A megjelölt pozíciók teljes listáját itt találjátok.

Az országos statisztikák szerint átlagosan bruttó havi 168 ezer forintot lehet keresni ezzel a diplomával, a pályakövetési adatok szerint havonta nettó 125 ezer forintot.

Továbbtanulási lehetőségek

A pályán maradva andragógia mesterképzésen is folytathatjátok a tanulmányaitokat, erre az országban hat helyen van lehetőségetek. Ha a HR irányába mozdulnátok, akkor az emberierőforrás-tanácsadó mesterszakra is jelentkezhettek, de opció a társadalmi nemek tanulmánya, nyelvész érdeklődésűeknek a tolmács és fordító, illetve a szemiotika szak. Kreditelismeréssel a legtöbb bölcsészettudományi szakra is át lehet igazolni az andragógia elvégzése után.

Mit tanulnak a szabadbölcsészek? Cikksorozatunk első részét itt találjátok.

Mit tanulnak a műszaki menedzserek? Cikksorozatunk második részéből megtudhatjátok.

A legfontosabb infók a 2014-es felvételiről

Pontszámító kalkulátor (alapszakos)

A 2014-es pontszámítási szabályok

Mesterszakos pontszámítási szabályok

A 2013-as ponthatárok

A 2014-es felvételi szabályai

Mennyit kell fizetni a legnépszerűbb mesterszakokért?

Mennyibe kerül egy félév a tizenhat népszerű szakon?

A tizenhat népszerű szak 2014-es ponthatára

Így kell használni az e-felvételit - lépésről lépésre

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.