Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Milyenek lesznek a minimumponthatárok a 2018-as felsőoktatási felvételin? Milyen szakokon teszik kötelezővé egy vagy két tantárgyból az emelt szintű érettségit? És változnak-e a pontszámítási szabályok? A 2018-as felvételi több mint két hónap múlva rajtol, de néhány dolgot már most tudni lehet a szabályokról.
Milyen szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi?
Több alap- és osztatlan szakra csak azok juthatnak be, akik egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tesznek - van néhány apróbb változás a listán, érdemes alaposan átböngészni.
Milyenek lesznek a pontszámítási szabályok?
A felsőoktatási felvételiről szóló - hatályos - rendelet alapján a jelentkezők továbbra is legfeljebb 500 pontot szerezhetnek, 200+200 pontot a tanulmányi és az érettségi eredményeikkel, 100 pontot nyelvvizsgával, OKJ-s szakképesítéssel, versenyeredményekkel.
Puhítottak a szabályokon, ennek örülni fognak a történelemből érettségizők
Lényegében bármelyik középiskolai történelmi atlaszt lehet használni az idei őszi és a 2018-as tavaszi érettségin - legalábbis ez derül ki abból a jogszabálymódosításból, amely kedden jelent meg a Magyar Közlönyben.
Először az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket kell összeadni, majd duplázni - így maximum 100 pontot szerezhetnek. A magyar, a matek, a történelem és az idegen nyelv mellett valamelyik természettudományos tárgy eredményét is figyelebe veszik.
Az utolsó két tanév év végi eredményeiből kiszámított pontszámhoz először hozzá kell adnotok a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet. Adjátok össze a középiskolai jegyekből és az érettségi átlageredményéből kalkulált pontokat. Maximum 200 pontot szerezhettek így.

Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Most csak annak a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 87 százalékos érettségi így aztán 87 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at. Ha a szakon választható tárgyak közül több tárgyból is van eredményetek, a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni.
Az így kapott pontszámhoz kell hozzáadnotok a többletpontokat.
Marad a pontduplázás?
A felvételi rendelet alapján marad. A többletpontok nélküli összpontszámotokat kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont). A felvételin automatikusan azt a verziót veszik figyelembe, amely előnyösebb nektek.
Mi lesz a minimumponthatár?
A rendelet alapján ez sem változik: alap- és osztatlan szakokon továbbra is 280, felsőoktatási szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 a minimumponthatár. Más kérdés, hogyan alakulnak 2018-ban az állami ösztöndíjas képzések "előzetes" ponthatárai - ezeket még nem hozták nyilvánosságra.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
Végzősök, figyelem! 2018-ban csak ezekből a tárgyakból érettségizhettek emelt szinten
Nyilvánosságra hozta az emelt szinten választható érettségi tárgyak 2018-as listáját az Oktatási Hivatal. Az Oktatási Hivatal oldalán közzétett tantárgylistát - itt találjátok - mindenképpen nézzétek át, ha 2018-ban fogtok érettségizni, nem minden tantárgyból lehet ugyanis emelt szintű vizsgát tenni.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.