Már csak pár óra van hátra, és nyilvánosságra hozzák a 2018-as felvételi ponthatárokat. Vajon többen kerülnek-e be az egyetemekre és főiskolákra, mint tavaly? Változhatnak-e a népszerű szakok előzetes ponthatárai? Ismét lesz 480 feletti ponthatár?
Hányan kerülnek be idén az egyetemekre és főiskolákra?
Ez az egyik legfontosabb kérdés - az idén ugyanis kétezerrel többen jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint tavaly, összesen 108 ezren adták le jelentkezési lapjukat az e-felvételi felületén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy többen is fognak bekerülni az intézményekbe.
Változhatnak az előzetes ponthatárok a 41 népszerű szakon?
Az előző évek tapasztalatai alapján változhatnak. Többször volt már példa arra, hogy a végleges ponthatárok magasabbak voltak az előzetesen meghatározottnál (ezt a limitet azoknak kell elérniük, akik állami ösztöndíjas helyet szereznének), de olyan is volt már, hogy valamivel alacsonyabban húzták meg a végleges ponthatárt.
A legtöbb népszerű képzésen - például gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - idén is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik az előzetes ponthatárokat.
Azonban nyolc szakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 30 ponttal kevesebb kell mint tavaly, 458 helyett 428-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.
A turizmus-vendéglátás alapképzésen például 420 helyett 400 ponttal is lehet állami ösztöndíjas helyet szerezni, a nemzetközi gazdálkodás szakon 460 helyett 440, a pénzügy és számvitelt célzók 450 helyett 425-ös előzetes ponthatárral számolhatnak.
Megint lesz 480 feletti ponthatár?
Az elmúlt években többször előfordult, hogy egy-két szakon 480 felett húzták meg a ponthatárt. Extrém esetekről van szó - általában az igen kevés hallgatóval induló képzésekről van szó, ahová csak egy-két diák felvételizik, nekik pedig kifejezetten magas a pontszámuk.
| Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi. A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok. Utánajárunk, melyek 2018 legnépszerűbb egyetemei, főiskolái és szakjai, milyenek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon, és azt is megtippeljük, melyik képzésen húzzák majd a legmagasabb ponthatárt. És a lényeg: este nyolckor jövünk a 2018-as ponthatárokkal! Ha semmiről nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook-oldalunkat! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
