Ez a 2018-as felvételi három legfontosabb kérdése: kellemetlen vagy kellemes meglepetés éri a diákokat?

Már csak pár óra van hátra, és nyilvánosságra hozzák a 2018-as felvételi ponthatárokat. Vajon többen kerülnek-e be az egyetemekre és főiskolákra, mint tavaly? Változhatnak-e a népszerű szakok előzetes ponthatárai? Ismét lesz 480 feletti ponthatár?

  • Eduline

Hányan kerülnek be idén az egyetemekre és főiskolákra?

Ez az egyik legfontosabb kérdés - az idén ugyanis kétezerrel többen jelentkeztek egyetemre és főiskolára, mint tavaly, összesen 108 ezren adták le jelentkezési lapjukat az e-felvételi felületén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy többen is fognak bekerülni az intézményekbe.

Változhatnak az előzetes ponthatárok a 41 népszerű szakon?

Az előző évek tapasztalatai alapján változhatnak. Többször volt már példa arra, hogy a végleges ponthatárok magasabbak voltak az előzetesen meghatározottnál (ezt a limitet azoknak kell elérniük, akik állami ösztöndíjas helyet szereznének), de olyan is volt már, hogy valamivel alacsonyabban húzták meg a végleges ponthatárt.

A legtöbb népszerű képzésen - például gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - idén is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik az előzetes ponthatárokat.

pixabay

Azonban nyolc szakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 30 ponttal kevesebb kell mint tavaly, 458 helyett 428-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.

A turizmus-vendéglátás alapképzésen például 420 helyett 400 ponttal is lehet állami ösztöndíjas helyet szerezni, a nemzetközi gazdálkodás szakon 460 helyett 440, a pénzügy és számvitelt célzók 450 helyett 425-ös előzetes ponthatárral számolhatnak.

Megint lesz 480 feletti ponthatár?

Az elmúlt években többször előfordult, hogy egy-két szakon 480 felett húzták meg a ponthatárt. Extrém esetekről van szó - általában az igen kevés hallgatóval induló képzésekről van szó, ahová csak egy-két diák felvételizik, nekik pedig kifejezetten magas a pontszámuk.

Várjátok velünk a ponthatárokat!

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi. A 2018-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Utánajárunk, melyek 2018 legnépszerűbb egyetemei, főiskolái és szakjai, milyenek az előzetes ponthatárok a kiemelt szakokon, és azt is megtippeljük, melyik képzésen húzzák majd a legmagasabb ponthatárt. És a lényeg: este nyolckor jövünk a 2018-as ponthatárokkal! Ha semmiről nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook-oldalunkat!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.