Vége az írásbeli érettséginek, jönnek a szóbeli vizsgák

Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint sikeresen lezajlottak és hétfőn befejeződtek a tavaszi érettségi...

  • MTI
Fülöp Máté

Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint sikeresen lezajlottak és hétfőn befejeződtek a tavaszi érettségi írásbeli vizsgák, a diákok ugyanakkor nem sokat pihenhetnek: az emelt szintű szóbeli vizsgák június 6-tól 13-ig, a középszintű szóbelik pedig június 17-től 28-ig lesznek. A 2013-as érettségiről szóló összes cikkünket itt találjátok.

Az OH hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében arról írt, hogy a tanév rendjében meghatározott 16 nap alatt 1 225 vizsgahelyszínen 133 225 érettségiző írásbeli vizsgáit tartották meg.

A vizsgák szervezésekor az OH munkatársai 1 043 125 feladatlapot és CD-t csomagoltak be, nagyjából 40 ezer biztonsági fóliatasakba, és juttattak el az érettségizőknek 7780 dobozban, időben a helyszínekre. A csomagolás és a kiszállítás a több lépcsős ellenőrzési rendszernek és a pontos munkának köszönhetően gyakorlatilag hibamentes volt - olvasható a kommünikében.

Közölték azt is, hogy május 28-án 14 órától már mind az 526 vizsgaanyag (feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók, egyéb elektronikus anyagok) megtekinthető a www.oktatas.hu honlapon.

A diákok saját iskolájukban megtekinthetik kijavított dolgozataikat és - ha úgy találják, hogy az elbírálás nem a javítási-értékelési útmutató szerint történt - észrevételt tehetnek. Az emelt szintű dolgozatok megtekintésének dátuma országosan egységes: június 4., a középszintű dolgozatok megtekintési ideje az iskola döntésétől függően ettől eltérhet.

Azok, akik közvetlenül a vizsgaszervező kormányhivatalok valamelyikénél jelentkeztek a vizsgára, a vizsgabehívójukról vagy az OH honlapjáról tudhatják meg, hol nézhetik meg kijavított dolgozataikat. A megtekintés ideje számukra - a vizsga szintjétől függetlenül - szintén június 4.

Az írásbeliket az emelt szintű szóbeli vizsgák követik június 6-ától 13-áig, ezalatt 38 813 szóbeli vizsga lesz 147 vizsgahelyszínen, 2553 tantárgyi bizottság előtt.

Az érettségizők emelt szinten 73-féle vizsgatárgyat választottak, ezen tárgyak mindegyikéből van szóbeli vizsga is. Az emelt szintű vizsgákat a húsz megyei vagy fővárosi kormányhivatal (KH) szervezi. A szóbeli tételeket az OH készítteti el, és a KH-k közreműködésével juttatja el a három tagú tantárgyi bizottságokhoz. A tantárgyi bizottságok elnökét és tagjait a vizsgaszervező KH bízza meg. 

A vizsgázó teljesítményét az adott tantárgyi bizottság mindhárom tagja a vizsgatárgy leírásában, jogszabályban rögzített szempontok alapján, egyéni értékelő lapon külön-külön értékeli, majd az egyéni értékelések egyeztetése után közösen tesznek javaslatot az érettségi vizsgabizottságnak a teljesítmény minősítésére. A tantárgyi bizottság minden vizsgázóról egyéni osztályozó ívet állít ki, amelyet a KH megküld az illetékes érettségivizsga-bizottságnak.

Az emelt szintű szóbeliket követően, június 17-étől 28-áig kerül majd sor a középiskolákban a középszintű szóbeli vizsgákra - tájékoztatott a hivatal.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.