Újabb hiba csúszott a felvételi rendeletbe: ha a jogszabályt nem módosítják, még 2016-ban is 240 lesz a...
Újabb hiba csúszott a felvételi rendeletbe: ha a jogszabályt nem módosítják, még 2016-ban is 240 lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a felsőoktatási szakképzéseken marad a 200 pontos alsó határ - írja az Ars Boni jogi folyóirat.
Nem ez az első baki
Arról korábban beszámoltunk, kodifikációs hiba miatt már az idei felvételin 300 lett volna a minimálponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Az oktatási államtitkárság kérdésünkre azt válaszolta: már helyesbítették a jogszabályt. Igaz, nem a szabályoknek megfelelően. "Ezt a lehetetlen állapotot azonban csak a rendelet módosításával lehet megszüntetni. A 2013. február 20-ai Magyar Közlöny 27. számában megjelent a várva vár módosítás, ami bár 2013-ra megszüntette a hibát, de a kodifikációs tévedést követő kodifikációs hibát megtoldotta nem balladai, sokkal inkább kodifikációs homállyal" - olvasható a folyóiratban.
A szerző, Mátyás Ferenc szerint a problémát az újabb problémát az okozza, hogy a rendelet egy - a minimumponthatárok emeléséről szóló, korábban már hatályon kívül helyezett - rendelkezést léptetne hatályba 2014-től, 2015-től és 2016-tól.
"Mindez azt jelenti, hogy mindaddig, amíg a jogalkotó nem módosítja megfelelően a kormányrendeletet, addig hiába az ellentétes kormányzati akarat, még 2016-ban is az alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont lesz a minimális pontszám" - olvasható a cikkben. A 2013-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
