Újabb hiba csúszott a felvételi rendeletbe: harmadjára sem sikerült a javítás

Újabb hiba csúszott a felvételi rendeletbe: ha a jogszabályt nem módosítják, még 2016-ban is 240 lesz a...

  • Eduline
MTI / Vajda János

Újabb hiba csúszott a felvételi rendeletbe: ha a jogszabályt nem módosítják, még 2016-ban is 240 lesz a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a felsőoktatási szakképzéseken marad a 200 pontos alsó határ - írja az Ars Boni jogi folyóirat.

Nem ez az első baki

Arról korábban beszámoltunk, kodifikációs hiba miatt már az idei felvételin 300 lett volna a minimálponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Az oktatási államtitkárság kérdésünkre azt válaszolta: már helyesbítették a jogszabályt. Igaz, nem a szabályoknek megfelelően. "Ezt a lehetetlen állapotot azonban csak a rendelet módosításával lehet megszüntetni. A 2013. február 20-ai Magyar Közlöny 27. számában megjelent a várva vár módosítás, ami bár 2013-ra megszüntette a hibát, de a kodifikációs tévedést követő kodifikációs hibát megtoldotta nem balladai, sokkal inkább kodifikációs homállyal" - olvasható a folyóiratban.

A szerző, Mátyás Ferenc szerint a problémát az újabb problémát az okozza, hogy a rendelet egy - a minimumponthatárok emeléséről szóló, korábban már hatályon kívül helyezett - rendelkezést léptetne hatályba 2014-től, 2015-től és 2016-tól.

"Mindez azt jelenti, hogy mindaddig, amíg a jogalkotó nem módosítja megfelelően a kormányrendeletet, addig hiába az ellentétes kormányzati akarat, még 2016-ban is az alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont lesz a minimális pontszám" - olvasható a cikkben. A 2013-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.