Kínjában is nevetett egy diák az emelt történelmen

A legnagyobb témák kiestek az idei emelt történelem érettségi feladatsorából, az első diák vélemények szerint ráadásul nem is volt kellőképpen változatos.

  • Eduline
Mónus Márton

Sem az 1848-49-es forradalom, sem az I. és II. világháború, sem 1956, sem a rendszerváltás nem szerepelt az idei emelt szintű történelem érettségi feladatsorában.

A korábbi években ugyan voltak olyan feladatok, melyek kellő súlyt adtak az emelt szintű érettséginek amellett, hogy a nagyobb témákat nagyobb részletességgel és összetettebben kellett kifejteniük az érettségizőknek, idén igencsak megnehezítették a dolgukat.

A rövid választ igénylő feladatsornál például az ókori témából a különböző írástípusokat (ék-, képírás, hangjelölő) kellett felismerniük a vizsgázóknak, a görög vagy római történelem nem kapott helyet. Évszámokhoz kötődő feladatok is alig voltak, inkább a társadalmi és gazdasági szemléletű feladatok domináltak.

Számot kellett adniuk rövidebb formában Jugoszlávia történelméről, a Kádár-korszakról, középkori magyar városokat kellett azonosítaniuk források alapján, valamint karakteres feladat volt a harmincéves háború is, ahol a vallási és társadalmi vonatkozásait is be kellett mutatniuk. Volt még feladat Erdély nemzetiségeiről és jogaikról, valamint a középkori uradalmi viszonyokat is be kellett mutatniuk.

Érdekesség, hogy az Alaptörvényről is volt egy rövid feladat, ezt szinte ajándékként kezelték, olyan könnyű volt.

Az esszék között sem köszöntek vissza a nagyobb témák, az emelt szint idén valóban megdolgoztatta a vizsgázókat. Hosszabb és rövidebb formában is írhattak a Dualizmus koráról (illetve az azt nyitó kiegyezésről), Erdély aranykoráról, a kereszténység elterjedéséről a Római Birodalomban, Anglia gyarmatbirodalmáról. A Hunyadiak törökellenes harcai mellett jelenkori társadalomismereti témák, így a romák magyarországi helyzetéről is volt esszé, egyetemes viszonylatban Afrika túlnépesedésének okait kellett bemutatniuk.

Az Eduline-nak nyilatkozó Noémi szerint a vizsga ideje alatt többen a fejüket fogták vagy ingatták, de volt olyan vizsgázó, aki egyszerűen elnevette magát kínjában, mikor meglátta az esszékérdéseket. Bár az időkeretbe (240 perc) belefértek, azonban társaival annak ellenére nehéznek érezték a vizsgát, hogy végig történelem fakultációra jártak, valamint az elmúlt 10 év összes feladatsorát megoldották már.

Kitért arra is, hogy míg értesülései szerint középszinten sokkal színesebb volt a két feladatlap, addig náluk a rövid választ igénylő kérdések között hangsúlyos gazdasági és társadalmi témák súlya ugyanakkora volt az esszéknél.

A történelem érettségi középszintű megoldásainak rövid választ igénylő, valamint esszékérdéseinek megoldását is megtaláljátok az Eduline-on!

A szerdai töriérettségiről percről percre tudósításunkat itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Emelt szintű történelem érettségi felkészítő

Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű történelem érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu