A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elutasítja a magyar felsőoktatásról egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket, és...
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elutasítja a magyar felsőoktatásról egyeztetés nélkül hozott intézkedéseket, és nem ért egyet a területet alapjaiban érintő kormányhatározatokkal. Ezt a szervezet a honlapján tette közzé csütörtökön.
Álláspontjukat indokolva kifejtették: az intézkedések a fiatalok és az intézmények számára már a közeljövőt is kiszámíthatatlanná teszik, és az elsősorban fiskális szempontoknak alárendelt elképzelések a korábban közösen elfogadott alapelvekkel is ellentétesek. Nem szolgálják a felsőoktatás minőségi javítását, a munkaerőpiac által preferált szakterületek támogatását - rögzítették.
Az MRK szerint a döntések a családok anyagi teherbíró képességét figyelmen kívül hagyják, ezért szociális igazságtalansághoz és társadalmi szegregációhoz vezetnek. Az idei tapasztalatok szerint az adósságteherrel fenyegető Diákhitel2 nem tölti be a felsőoktatásban neki szánt szerepet.
A lehetséges következményekről szólva kitértek arra, hogy a továbbtanulni vágyó fiatalok közül éppen a legtehetségesebbeket késztetik az ország elhagyására. A rektori konferencia úgy látja, a forráskivonás a felsőoktatásból a nemzetközi trendekkel ellentétes, nem felel meg a fejlett országok gyakorlatának, és a magyar felsőoktatás leszakadásához vezet. Felsőfokú tanulmányok folytatására alkalmas fiatalok tömegei számára válik elérhetetlenné a diploma megszerzése, ez nagymértékben veszélyezteti az értelmiség utánpótlását - teszik hozzá.
A Magyar Rektori Konferencia elkötelezett a minőségi felsőoktatás mellett, ennek érdekében továbbra is kész együttműködni a felsőoktatás koncepciójának kidolgozásában - zárul az állásfoglalás.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
