Ponthatárok: 2600 diákot vettek fel a közszolgálati egyetemre

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre a csaknem 8 ezer jelentkező közül 2658 diákot vettek fel az idén - tudatta az...

  • MTI
Fazekas István

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre a csaknem 8 ezer jelentkező közül 2658 diákot vettek fel az idén - tudatta az intézmény csütörtökön az MTI-vel. Közleményük szerint a meghirdetett 12 alapképzési szakra 6805 jelentkezőből 1644-en jutottak be. A 11 mesterképzési szakra 1137-en jelentkeztek, közülük 1014-en kezdhetik meg tanulmányaikat ősztől.

Mint írták: alapképzésben a legtöbb pontot a nemzetközi igazgatási szakra jelentkezőknek kellett összegyűjteni, a bejutási minimum 453 pont volt. A mesterképzésben a biztonság- és védelempolitikai szak bizonyult a legnépszerűbbnek, ahol 83 pont volt a bejutási küszöb (maximum 100 pontot lehetett gyűjteni).

Minden infó a 2013-as felvételi ponthatárokról

A 2013-as felvételi összes ponthatára - a teljes lista

Nem lett meg az 55 ezer állami ösztöndíjas hely az idei felvételin

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára

Közepes érettségivel is be lehetett kerülni a műszaki szakokra

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatára

A legtöbb hallgatót vonzó bölcsészképzések ponthatárai

Változtattak a tizenhat népszerű szak ponthatárán

Ilyenek a 2013-as ponthatárok az orvosi képzéseken

A 2013-as felvételi tíz legmagasabb ponthatára

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.