Oktatási Hivatal: csak találgatnak a felvételizők számáról

Legkorábban március 13-án várhatók előzetes adatok az idei felsőoktatási jelentkezésekről, a médiában megjelent...

  • eduline/mti
Felvételizők a Pont Ott Partin. A Népszabadság szerint az idén kevesebben lesznek
Stiller Ákos

Legkorábban március 13-án várhatók előzetes adatok az idei felsőoktatási jelentkezésekről, a médiában megjelent számok találgatások - közölte az Oktatási Hivatal (OH). A Népszabadság szerdán megbízható forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az idén tovább csökkent a jelentkezések száma, mintegy 95 ezer körül van.

A hivatal közleményében azt írta: a felsőoktatásba jelentkezők számáról a médiában megjelent számok kizárólag találgatások, azok nem a valós adatok. Véglegesnek mondható adatok csak a beérkezett - e-felvételit hitelesítő adatlapok, valamint a hagyományos, postai úton feladott - jelentkezési lapok teljes feldolgozása után állnak rendelkezésre.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. munkatársai folyamatosan dolgozzák fel a jelentkezéseket, amelyek alapján előzetes adatok legkorábban március 13-án várhatóak - jelezték.

Kitértek arra is, hogy a felsőoktatásba jelentkezők számáról a jogszabály szerint a jelentkezési határidőt (március 1.) követő 50. napon, április 19-én lesznek hitelesített, végleges adatok. Az internetes felületen jelentkezők esetében a hitelesítések postára adási vagy az Ügyfélkapun történő érvényesítésének határideje március 11., hétfő - tette hozzá az OH.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.