Meglehetősen elavult szemléletet tükröz - így reagált az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) oldalán olvasható, az új történelmi atlaszról szóló írásra Hidas Gábor térképész.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet oldalán részletes írás jelent meg az új, állami fejlesztésű történelmi atlaszról. A cikk többek között arra is kitér, hogy azért hagyták ki a kiadványból a kronológiát, mert "a korábbi atlaszok 20-25 oldalas kronológiai adatárral zártak, amelyek nemcsak egy-egy esemény dátumát rögzítették, hanem sokszor két-három mondatos leírást adtak az eseményről. Ennek használata tulajdonképpen nem kompetenciafejlesztés, hiszen a diákok gyakorlatilag kimásolhatták a kulcsmondatokat az esszékhez. Ráadásul ezek a kronológiai adattárak felesleges lexikai információkat is tartalmaztak, gyakorlatilag minden pedagógiai-módszertani szempontot mellőzve” – szögezi le az írás.
Az oldalon azt is kiemelik, hogy az új OFI-s atlaszban nem kronológiajegyzékben, hanem a térképeken szerepelnek a dátumok, „mert az EKE OFI azt tartja kompetenciafejlesztésnek, ha a diák a térképekről szerez információkat”. Ahogy azt már többször megírtuk, a 2018-as őszi érettségi szezontól csak az OFI-atlaszt lehet majd használni a történelemérettségin. A teljes írást itt olvashatjátok el.
Cikkünk megjelenése után Hidas Gábor térképész reagált az OFI írására, megjegyzéseit változtatás nélkül közöljük.
Az OFI honlapján található, cikkükben is hivatkozott részletes tájékoztató csúsztat is, tájékozatlanságról is tanúskodik, valamint egy meglehetősen elavult szemléletet tükröz. Így elengedhetetlen néhány helyesbítés.
1. A térképhasználati kompetencia az eddig használatos atlaszok esetében is tökéletesen működött, mivel a kerettanterv szerint szükséges adatok mind megjelentek a térképeken. Az érettségit tehát ugyanúgy szolgálták, mint az EKE OFI atlasza. Nem csak az EKE OFI szakemberei tartják kompetenciafejlesztésnek, ha a diák a térképről szerez információt, hanem a kronológiát tartalmazó korábbi atlaszok kiadói is, amelyek tanácsadói között egyébként előfordultak néhányan az EKE OFI jelenlegi szakemberi közül is. Így elég nehéz elhinni, hogy a fentiekkel ne lennének tisztában.
2. A kronológia használata egy másik fajta kompetencia, nem keverendő össze a térképhasználat kompetenciájával. A kronológia természetesen tartalmaz olyan adatokat is, amelyek nem szükségesek a kerettanterv szempontjából, ám egy olyan kiegészítő gyűjteménye az atlasznak, amely - ha a diákok saját atlasszal rendelkeznének, és nem csak könyvtári példánnyal - az érettségi utáni években is bármikor információforrásként szolgál. Ez talán hasznosabb lenne, mint középszinten érettségiző diákokról azt hinni, hogy az érettségi után néhány hónappal még emlékezni fognak mondjuk a váradi béke évszámára. (Erre kb. annyira fognak emlékezni, mint az EKE OFI történelmi szakemberei mondjuk a vírus meghatározására.) Úgy gondolom, a kronológia adatai épp ezért nem feleslegesek, és sokkal jobban teljesítenék az EKE OFI által kitűzött "nemzeti műveltségi minimum" elérését.
3. Nehéz elhinni, hogy az EKE OFI szakemberei nem látják a területeket összehasonlító kronológia pedagógiai -módszertani előnyeit. Nehéz azt is elhinni, hogy komolyan gondolják, hogy az atlaszuk végén található "Képes térképkereső évszámokhoz térképekre utaló időszalagjai jobban fejlesztik a tér- és időbeli tájékozódás képességét", amikor az térbeli megkülönböztetést nem tartalmaz, és az időbeli megkülönböztetés is úgy működik rajta, hogy az időszalag leghosszabb része a jelenkor.
4. Érthetetlennek tűnik, hogy miért a kronológia felelős azért, ha az érettségin a diákok esszéírás helyett innen másolnak ki mondatokat. Ha egy diák az érettségi vizsgán nem tud egy történelmi esszét önállóan megírni, akkor a hibát valahol az irodalom- és történelem oktatás körül kell keresni.
5. Végezetül még egy észrevétel. Az új atlasz pozitívumai közt szerepel: "Több új tematikájú térkép található az atlaszban. Például a tananyagban kiemelt helye van XIV. Lajos Franciaországának, mégis mindeddig a középiskolai történelmi atlaszok nem közöltek ilyen témájú térképet (32d térkép)." Nem világos, hogy a magyar történelemoktatásban miért szerepel egyáltalán kiemelt helyen XIV. Lajos Franciaországa. Ez is a nemzeti műveltségi minimum része lenne? Az pedig végképp érthetetlen, hogy miféle kompetenciát fejleszt, ha az ehhez tartozó térképről a gimnazisták megtudhatják, hol voltak Franciaország XVII. századi hadikikötői, hol székelt intendáns, és hol található Vauban által felépített vagy korszerűsített erőd. Mióta elengedhetetlen, nem felesleges részei a kerettantervnek a XVII. századi francia intendánsok és Vauban? Való igaz, az eddigi atlaszok ilyen térképet nem tartalmaztak, viszont volt bennük egész oldalas XVII. századi Erdély térkép, míg a nemzeti műveltségi minimum atlaszában erről a témáról összesen egy 9x11,7 cm-es, egynegyed oldalas térkép található.
Harcba kezdtek a régi történelmi atlaszért a jövőre érettségiző diákok: itt a petíciójuk
Már több százan írták alá azt a petíciót, amelyet 2019-ben érettségiző középiskolások indítottak: azt szeretnék elérni, hogy ők is használhassák majd a történelemérettségin a kronológiát tartalmazó, „régi" történelmi atlaszt. „Azok a diákok, akik 2019-ben fognak érettségizni, a hatályos jogszabályok szerint már nem használhatnak kronológiás atlaszt.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
