"Elavult szemlélet" - térképész reagált az új, kronológia nélküli atlaszról szóló OFI-írásra

Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet oldalán részletes írás jelent meg az új, állami fejlesztésű történelmi atlaszról. A cikk többek között arra is kitér, hogy azért hagyták ki a kiadványból a kronológiát, mert "a korábbi atlaszok 20-25 oldalas kronológiai adatárral zártak, amelyek nemcsak egy-egy esemény dátumát rögzítették, hanem sokszor két-három mondatos leírást adtak az eseményről. Ennek használata tulajdonképpen nem kompetenciafejlesztés, hiszen a diákok gyakorlatilag kimásolhatták a kulcsmondatokat az esszékhez. Ráadásul ezek a kronológiai adattárak felesleges lexikai információkat is tartalmaztak, gyakorlatilag minden pedagógiai-módszertani szempontot mellőzve” – szögezi le az írás.

Az oldalon azt is kiemelik, hogy az új OFI-s atlaszban nem kronológiajegyzékben, hanem a térképeken szerepelnek a dátumok, „mert az EKE OFI azt tartja kompetenciafejlesztésnek, ha a diák a térképekről szerez információkat”. Ahogy azt már többször megírtuk, a 2018-as őszi érettségi szezontól csak az OFI-atlaszt lehet majd használni a történelemérettségin. A teljes írást itt olvashatjátok el.

Cikkünk megjelenése után Hidas Gábor térképész reagált az OFI írására, megjegyzéseit változtatás nélkül közöljük.

Az OFI honlapján található, cikkükben is hivatkozott részletes tájékoztató csúsztat is, tájékozatlanságról is tanúskodik, valamint egy meglehetősen elavult szemléletet tükröz. Így elengedhetetlen néhány helyesbítés.

1. A térképhasználati kompetencia az eddig használatos atlaszok esetében is tökéletesen működött, mivel a kerettanterv szerint szükséges adatok mind megjelentek a térképeken. Az érettségit tehát ugyanúgy szolgálták, mint az EKE OFI atlasza. Nem csak az EKE OFI szakemberei tartják kompetenciafejlesztésnek, ha a diák a térképről szerez információt, hanem a kronológiát tartalmazó korábbi atlaszok kiadói is, amelyek tanácsadói között egyébként előfordultak néhányan az EKE OFI jelenlegi szakemberi közül is. Így elég nehéz elhinni, hogy a fentiekkel ne lennének tisztában.

2. A kronológia használata egy másik fajta kompetencia, nem keverendő össze a térképhasználat kompetenciájával. A kronológia természetesen tartalmaz olyan adatokat is, amelyek nem szükségesek a kerettanterv szempontjából, ám egy olyan kiegészítő gyűjteménye az atlasznak, amely - ha a diákok saját atlasszal rendelkeznének, és nem csak könyvtári példánnyal - az érettségi utáni években is bármikor információforrásként szolgál. Ez talán hasznosabb lenne, mint középszinten érettségiző diákokról azt hinni, hogy az érettségi után néhány hónappal még emlékezni fognak mondjuk a váradi béke évszámára. (Erre kb. annyira fognak emlékezni, mint az EKE OFI történelmi szakemberei mondjuk a vírus meghatározására.) Úgy gondolom, a kronológia adatai épp ezért nem feleslegesek, és sokkal jobban teljesítenék az EKE OFI által kitűzött "nemzeti műveltségi minimum" elérését.

3. Nehéz elhinni, hogy az EKE OFI szakemberei nem látják a területeket összehasonlító kronológia pedagógiai -módszertani előnyeit. Nehéz azt is elhinni, hogy komolyan gondolják, hogy az atlaszuk végén található "Képes térképkereső évszámokhoz térképekre utaló időszalagjai jobban fejlesztik a tér- és időbeli tájékozódás képességét", amikor az térbeli megkülönböztetést nem tartalmaz, és az időbeli megkülönböztetés is úgy működik rajta, hogy az időszalag leghosszabb része a jelenkor.

4. Érthetetlennek tűnik, hogy miért a kronológia felelős azért, ha az érettségin a diákok esszéírás helyett innen másolnak ki mondatokat. Ha egy diák az érettségi vizsgán nem tud egy történelmi esszét önállóan megírni, akkor a hibát valahol az irodalom- és történelem oktatás körül kell keresni.

5. Végezetül még egy észrevétel. Az új atlasz pozitívumai közt szerepel: "Több új tematikájú térkép található az atlaszban. Például a tananyagban kiemelt helye van XIV. Lajos Franciaországának, mégis mindeddig a középiskolai történelmi atlaszok nem közöltek ilyen témájú térképet (32d térkép)." Nem világos, hogy a magyar történelemoktatásban miért szerepel egyáltalán kiemelt helyen XIV. Lajos Franciaországa. Ez is a nemzeti műveltségi minimum része lenne? Az pedig végképp érthetetlen, hogy miféle kompetenciát fejleszt, ha az ehhez tartozó térképről a gimnazisták megtudhatják, hol voltak Franciaország XVII. századi hadikikötői, hol székelt intendáns, és hol található Vauban által felépített vagy korszerűsített erőd. Mióta elengedhetetlen, nem felesleges részei a kerettantervnek a XVII. századi francia intendánsok és Vauban? Való igaz, az eddigi atlaszok ilyen térképet nem tartalmaztak, viszont volt bennük egész oldalas XVII. századi Erdély térkép, míg a nemzeti műveltségi minimum atlaszában erről a témáról összesen egy 9x11,7 cm-es, egynegyed oldalas térkép található.