A feladatok nem voltak nehezek, de volt pár buktató: az első szaktanári értékelés a németérettségiről

Megmutattuk a középszintű feladatlapot egy némettanárnak.

  • Eduline
Ruprech Judit

Az alapelveknek megfelelő feladatsort kaptak a diákok - árulta el az eduline-nak egy szaktanár a német középszintű feladatlapról.

Meglátásom szerint az utóbbi évek változtatásai egyre szigorúbbá és feszesebbé tették a vizsgát. Középszinten szerintem biztosítani kellene az esélyegyenlőséget azok számára is, akik nem nyelvi előkészítőben vagy emelt óraszámban tanulták a nyelvet - tette hozzá, miután megnézte a feladatokat.

Németérettségi: feladatok és megoldások elsőként nálunk!Pénteken a némettel folytatódik az érettségi szezon - ahogy az előző vizsganapokon, úgy ma is minden infót megtaláltok a feladatokról, tanárokat és diákokat kérdezünk a tesztről. És ami a legfontosabb: az írásbeli után jövünk a szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokkal!

A szaktanár ugyan egyetért, hogy a vizsga B1 nyelvi követelményre emelkedett, de szerinte emiatt kevés idő jut az olvasott- és hallott szövegértés és az íráskészség feladataira. Pozitív változtatás, hogy a hallott szöveg értés 2. meghallgatásánál szövegszakaszonként rövid szünetet iktatnak be, azonban a feladatok megoldására szánt időt itt sem növelték meg - tette hozzá.

A dolgozatpontok átszámítása vizsgapontokká pedig nem a felvételi pontokért harcoló továbbtanulni szándékozó diákot kedvezményezi - mondta. A szaktanár szerint egyébként a szövegek témája, tartalma és nehézségi foka is megfelelt az elvártaknak.

Levél és véleménykifejtés az íráskészség feladatlaponAz utolsó etap a mai érettségin középszinten megkezdődött. A németből középszinten vizsgázók az íráskészséget mérő részben két feladatot kapnak. Az első feladatban verbális, illetve vizuális segédanyagra reagálva, három irányító szempont alapján 80-100 szó terjedelmű szöveget kell alkotni. A második feladatban a vizsgázó hosszabb leíró, vagy véleménykifejtő szöveget hoz létre négy irányító szempont alapján.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu