A feladatok nem voltak nehezek, de volt pár buktató: az első szaktanári értékelés a németérettségiről

Megmutattuk a középszintű feladatlapot egy némettanárnak.

  • Eduline
Ruprech Judit

Az alapelveknek megfelelő feladatsort kaptak a diákok - árulta el az eduline-nak egy szaktanár a német középszintű feladatlapról.

Meglátásom szerint az utóbbi évek változtatásai egyre szigorúbbá és feszesebbé tették a vizsgát. Középszinten szerintem biztosítani kellene az esélyegyenlőséget azok számára is, akik nem nyelvi előkészítőben vagy emelt óraszámban tanulták a nyelvet - tette hozzá, miután megnézte a feladatokat.

Németérettségi: feladatok és megoldások elsőként nálunk!

Pénteken a némettel folytatódik az érettségi szezon - ahogy az előző vizsganapokon, úgy ma is minden infót megtaláltok a feladatokról, tanárokat és diákokat kérdezünk a tesztről. És ami a legfontosabb: az írásbeli után jövünk a szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokkal!

A szaktanár ugyan egyetért, hogy a vizsga B1 nyelvi követelményre emelkedett, de szerinte emiatt kevés idő jut az olvasott- és hallott szövegértés és az íráskészség feladataira. Pozitív változtatás, hogy a hallott szöveg értés 2. meghallgatásánál szövegszakaszonként rövid szünetet iktatnak be, azonban a feladatok megoldására szánt időt itt sem növelték meg - tette hozzá.

A dolgozatpontok átszámítása vizsgapontokká pedig nem a felvételi pontokért harcoló továbbtanulni szándékozó diákot kedvezményezi - mondta. A szaktanár szerint egyébként a szövegek témája, tartalma és nehézségi foka is megfelelt az elvártaknak.

Levél és véleménykifejtés az íráskészség feladatlapon

Az utolsó etap a mai érettségin középszinten megkezdődött. A németből középszinten vizsgázók az íráskészséget mérő részben két feladatot kapnak. Az első feladatban verbális, illetve vizuális segédanyagra reagálva, három irányító szempont alapján 80-100 szó terjedelmű szöveget kell alkotni. A második feladatban a vizsgázó hosszabb leíró, vagy véleménykifejtő szöveget hoz létre négy irányító szempont alapján.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.