Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
240 vagy 400 fölötti ponthatár? Mit árul el a jelentkezőkről?
Fazekas István
Rengeteg emberben él az a téves információ, hogy a felvételi ponthatárok mondanak valamit a felvett diákok minőségéről, képességéről. Pontosabban az a kép él, hogy az alacsony ponthatárú képzésekre alacsony tudásszintű embereket vesznek fel. Ez nem így van. Pontosabban az önköltséges képzéseknél nem így van - olvasható a felsooktatastervezes.blog.hu-n.
Ennek megértéséhez tudni kell, hogy mi a ponthatárként megjelölt pontszám. Alapesetben az adott képzésre felvett jelentkezők közül a legalacsonyabb pontszámú jelentkező pontszáma. Bonyolultabb esetben az ennél alacsonyabb pontszám, amit az intézmény ponthatárként meghatároz, és nem eredményezi újabb ember felvételét. Miért tesz ilyet az intézmény? A pótfelvételi miatt. A pótfelvételi eljárásban ugyanis nem lehet más a ponthatár, mint az általános eljárásban. A 2013-as felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.
Amennyiben az általános eljárásban felvett diákoknál alacsonyabb pontszámmal rendelkező jelentkezőt is fel szeretne venni, az általános eljárásban felvett diákok pontszámánál alacsonyabbat kell mondania ponthatárként.
Mutatja-e valami a felvettek minőségét? Az általános minőségről biztosan mond valamit a felvettek átlagos pontszáma. Ezt az adatot nem szokták nyilvánosságra hozni, pedig sokkal többet mond. Például ha van 9 fő 400 ponttal, és 1 fő 300 ponttal, akkor a ponthatár maximum 300 pont, míg az átlagos pontszám 390. A teljes posztot a felsooktatastervezes.blog.hu-n olvashatjátok el.
