Mennyit tudnak az elsőéves egyetemisták, ha 240 a ponthatár?

Rengeteg emberben él az a téves információ, hogy a felvételi ponthatárok mondanak valamit a felvett diákok...

  • Eduline
240 vagy 400 fölötti ponthatár? Mit árul el a jelentkezőkről?
Fazekas István

Rengeteg emberben él az a téves információ, hogy a felvételi ponthatárok mondanak valamit a felvett diákok minőségéről, képességéről. Pontosabban az a kép él, hogy az alacsony ponthatárú képzésekre alacsony tudásszintű embereket vesznek fel. Ez nem így van. Pontosabban az önköltséges képzéseknél nem így van - olvasható a felsooktatastervezes.blog.hu-n.

Ennek megértéséhez tudni kell, hogy mi a ponthatárként megjelölt pontszám. Alapesetben az adott képzésre felvett jelentkezők közül a legalacsonyabb pontszámú jelentkező pontszáma. Bonyolultabb esetben az ennél alacsonyabb pontszám, amit az intézmény ponthatárként meghatároz, és nem eredményezi újabb ember felvételét. Miért tesz ilyet az intézmény? A pótfelvételi miatt. A pótfelvételi eljárásban ugyanis nem lehet más a ponthatár, mint az általános eljárásban. A 2013-as felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Amennyiben az általános eljárásban felvett diákoknál alacsonyabb pontszámmal rendelkező jelentkezőt is fel szeretne venni, az általános eljárásban felvett diákok pontszámánál alacsonyabbat kell mondania ponthatárként.

Mutatja-e valami a felvettek minőségét? Az általános minőségről biztosan mond valamit a felvettek átlagos pontszáma. Ezt az adatot nem szokták nyilvánosságra hozni, pedig sokkal többet mond. Például ha van 9 fő 400 ponttal, és 1 fő 300 ponttal, akkor a ponthatár maximum 300 pont, míg az átlagos pontszám 390. A teljes posztot a felsooktatastervezes.blog.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?