Mennyit tudnak az elsőéves egyetemisták, ha 240 a ponthatár?

Rengeteg emberben él az a téves információ, hogy a felvételi ponthatárok mondanak valamit a felvett diákok...

  • Eduline
240 vagy 400 fölötti ponthatár? Mit árul el a jelentkezőkről?
Fazekas István

Rengeteg emberben él az a téves információ, hogy a felvételi ponthatárok mondanak valamit a felvett diákok minőségéről, képességéről. Pontosabban az a kép él, hogy az alacsony ponthatárú képzésekre alacsony tudásszintű embereket vesznek fel. Ez nem így van. Pontosabban az önköltséges képzéseknél nem így van - olvasható a felsooktatastervezes.blog.hu-n.

Ennek megértéséhez tudni kell, hogy mi a ponthatárként megjelölt pontszám. Alapesetben az adott képzésre felvett jelentkezők közül a legalacsonyabb pontszámú jelentkező pontszáma. Bonyolultabb esetben az ennél alacsonyabb pontszám, amit az intézmény ponthatárként meghatároz, és nem eredményezi újabb ember felvételét. Miért tesz ilyet az intézmény? A pótfelvételi miatt. A pótfelvételi eljárásban ugyanis nem lehet más a ponthatár, mint az általános eljárásban. A 2013-as felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Amennyiben az általános eljárásban felvett diákoknál alacsonyabb pontszámmal rendelkező jelentkezőt is fel szeretne venni, az általános eljárásban felvett diákok pontszámánál alacsonyabbat kell mondania ponthatárként.

Mutatja-e valami a felvettek minőségét? Az általános minőségről biztosan mond valamit a felvettek átlagos pontszáma. Ezt az adatot nem szokták nyilvánosságra hozni, pedig sokkal többet mond. Például ha van 9 fő 400 ponttal, és 1 fő 300 ponttal, akkor a ponthatár maximum 300 pont, míg az átlagos pontszám 390. A teljes posztot a felsooktatastervezes.blog.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna