Az öt legnépszerűbb műszaki alapszak listája aligha lepett meg bárkit is: a gépészmérnöki alapképzésre 5748-an, műszaki menedzserre 3787-en, villamosmérnöki BSc-re 3343-an, mechatronikai mérnökire 1946-an, járműmérnökire pedig 1871-en felvételiztek. A legnépszerűbb alap- és osztatlan képzések listáját itt, a mesterszakokét pedig itt nézhetitek meg.
Hányan kerülhetnek be?
2013-ban az intézmények kapacitása és a felvételizők tanulmányi eredménye dönt arról, hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas képzésre. Azok, akik elérik a 240-es minimumponthatárt (a tanulmányi és az érettségi pontok, illetve az emelt szintű érettségiért járó többletpontok összeadásával), és beférnek az intézményi kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdhetik meg a tanulmányaikat alap- és osztatlan képzéseken. A felsőoktatási szakképzéseken legalább 200 pontot kell elérni. A tizenhat népszerű, központilag meghatározott ponthatárral rendelkező szakról itt olvashattok.
A budapesti egyetemek kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. A legnépszerűbb szakok kapacitásszámait itt, a társadalomtudományi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt, az informatikai képzésekét pedig itt találjátok. A két szám a szak minimális, illetve maximális hallgatói létszáma.
Gépészmérnöki, műszaki menedzser
A gépészmérnöki alapszak ponthatára 2012-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem állami ösztöndíjas képzésén 391 pont volt, önköltséges képzésre pedig 400 ponttal lehetett bekerülni. Az Óbudai Egyetemen 311, illetve 306 pontnál húzták meg a határt. A győri Széchenyi István Egyetemen az állami ösztöndíjas képzés ponthatára 269, az önköltségesé 254 pont volt. A Szegedi Tudományegyetem támogatott képzésére 280, a fizetősre 240 ponttal lehetett bekerülni.
A gödöllői Szent István Egyetemen 240, illetve 254 volt a ponthatár az állami és az önköltséges képzésen. A minimális 240-nél húzták meg a ponthatárt a Debreceni Egyetemen, a Dunaújvárosi Főiskolán, a Kecskeméti Főiskolán, a Miskolci Egyetemen, a Nyíregyházi Főiskolán, a veszprémi Pannon Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen.
A BME műszaki menedzser alapképzésén az kezdhette meg állami ösztöndíjas formában a tanulmányait, aki legalább 362 pontot szerzett, az önköltséges képzés ponthatára 356 volt. Az Óbudai Egyetem budapesti képzésén 244, illetve 240, a Székesfehérváron induló állami ösztöndíjas képzésen pedig 240 volt a ponthatár. A veszprémi Pannon Egyetem állami ösztöndíjas képzésére szintén 240, az önköltségesre 241 pontttól lehetett bekerülni. A győri Széchenyi István Egyetemen 252, illetve 282 volt a ponthatár.
A Szegedi Tudományegyetem műszaki menedzser alapképzését állami ösztöndíjas formában 279, önköltséges formában 248 ponttal kezdhették el a diákok. A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karára 240, illetve 268, az Ybl Miklós Építéstudományi Karra pedig 277, illetve 276 ponttal lehetett bekerülni. A Szolnoki Főiskola állami ösztöndíjas képzésén 240, az önköltségesen pedig 298 volt a ponthatár.
A Debreceni Egyetemen, a Dunaújvárosi Főiskolán, a Kecskeméti Főiskolán (csak állami ösztöndíjas képzés indult), a Miskolci Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a Szent István Egyetem Gazdasági Karán (új neve: Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar) 240-nél húzták a ponthatárt az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésen is.
Villamos-, mechatronikai és járműmérnöki
Villamosmérnöki alapszakra a BME-n 365, illetve 370 ponttal lehetett bekerülni. A Debreceni Egyetemen csak állami ösztöndíjas képzés indult, ehhez 244 pont kellett. Az Óbudai Egyetem budapesti képzésén a támogatott képzés ponthatára 245, az önköltségesé 240 pont volt. Annak, aki a veszprémi Pannon Egyetemen, állami ösztöndíjas formában akarta elkezdeni a tanulmányait, legalább 254 pontot kellett gyűjtenie, az önköltséges képzés ponthatára 358 pont volt.
240 ponttól be lehetett kerülni a Miskolci Egyetemre, az Óbudai Egyetem székesfehérvári karára, a Pécsi Tudományegyetemre és a győri Széchenyi István Egyetemre.
|
A gazdasági szakokról itt, a társadalomtudományi képzésekről itt, a jogi képzésekről itt, az orvosi és fogorvosi képzésekről pedig itt olvashattok. Hogyan dől el, ki jut be a felsőoktatási intézményekbe? Összefoglalónkat itt találjátok. |
A BME mechatronikai mérnöki alapszakra, állami ösztöndíjas képzésre azok kerülhettek be, akik legalább 451 pontot gyűjtöttek, az önköltséges képzés ponthatára pedig 468 pont volt. A Miskolci Egyetem támogatott képzésén 240, az önköltségesen 244 volt a ponthatár. Az Óbudai Egyetemen támogatott helyet 305, fizetőset 298 ponttól lehetett szerezni. A veszprémi Pannon Egyetemen 270, illetve 240 volt a ponthatár.
A Debreceni Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésen is 240 volt a ponthatár. A Nyugat-magyarországi Egyetem zalaegerszegi karán és a Szent István Egyetemen csak támogatott formában indult a szak, 240-es ponthatárral.
Járműmérnöki alapszakra, a BME-re 350, illetve 371 ponttal lehetett bekerülni. A Kecskeméti Főiskolán az állami ösztöndíjas képzés ponthatára 315, az önköltségesé 311 pont volt. A Széchenyi István Egyetemen annak, aki támogatott formában akarta elkezdeni a tanulmányait, 277, az önköltséges képzésre jelentkezőknek pedig 251 pontot kellett gyűjteniük.
