Mi történik, ha mégsem akartok arra a szakra járni, ahová felvettek?

Az állami ösztöndíjas képzésben résztvevőknek a hallgatói szerződés aláírásával el kell fogadniuk és teljesíteni a benne foglaltakat, de mi történik akkor, ha a hallgatói jogviszony megszűnik? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
PTE BTK

Ha bizonytalanok vagytok és úgy gondoljátok, hogy már lehet, hogy az első félévben rájöttök, hogy nem az a ti szakotok, ahová jártok, akkor még minden következmény nélkül kihátrálhattok. Ugyanis ha alapképzésre, mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre jártok, és mindössze egy (aktív) állami ösztöndíjas félévet vettetek igénybe, nem kell fizetnetek.

Ha azonban már kettő vagy több aktív állami ösztöndíjas félév igénybevételét követően szűnik meg a hallgatói jogviszonyotok, visszafizetési kötelezettségetek lesz (kivéve, ha a megszűnéshez képest egy éven belül új képzést kezdtek el). Osztatlan mesterképzés esetén ugyanez a szabály, csak itt két félév a "türelmi idő", vagyis akár egy teljes tanév után is meggondolhatjátok magatokat, nem kell fizetnetek. Három félév után azonban (ha egy éven belül nem kezdtek el egy újabb képzést) vissza kell fizetni az ösztöndíjat.

Ha ennél több félév után szűnik meg a jogviszony, automatikusan fizetési kötelezetség terhel titeket, ha a megszűnést követő 1 éven belül nem kezdtek új képzésbe.

Mi az a hallgatói szerződés és mit vállaltok ezzel pontosan? Erről itt olvashattok.

Ezt minden elsőévesnek tudnia kell: már most lehet halasztani?

Már az őszi félévben halaszthatnak azok a hallgatók, akik az idei felvételin bekerültek egy szakra, de szeptemberben még nem szeretnék elkezdeni tanulmányaikat? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Bekerültem az egyik egyetemre, de csak önköltséges szakra, ezért azt nem kezdeném el szeptemberben - halaszthatok már most?

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István