Közepesen nehézre értékelte az Eduline által megkérdezett szakértő az idei matekérettségi feladatsorának második részét.
A szakértői vélemény az első részről itt olvashatjátok. Maradjatok velünk percről percre!
A szakértő szerint a tavalyinál kisség nehezebbre sikerült a matekérettségi második része, ám várható volt, hogy ilyen típusú feladatok lesznek.
A szakérő megfogalmazása szerint "közepesen nehéz" feladatok közül többnél vannak buktatók, amikkel könnyű lehet a pontvesztés, ha valaki nem figyel.
Az egyenlőtlenségnél például könnyen elcsúszhatnak a végzősök, ha nem intervallumot adnak meg, de van olyan feladat, amire gyakorlatilag a föggvénytáblából kikereshető a megoldáshoz vezető út.
A második részben általában megszokott, hogy a koordinátageometriát vagy a térgeometriát hagyják ki (itt három feladatból kettőt kell kiválasztani). Azonban idén a statisztikai feladat "nem ajándékfeladat", mint a korábbi években, így az is becsapós lehet - állítja az Eduline által megkérdezett szakértő.
| Érettségi 2016 |
Ezt kapták a matekérettségi második részében Ilyen feladatokból állt az első rész |
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
