Elkezdődött a matematika érettségi

Matematika írásbelikkel folytatódnak ma reggel nyolc órakor az idei érettségik. Ez vár a vizsgázókra.

  • Eduline

Túry Gergely

Percről percre a matematika érettségiről.

A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 perces. A diák először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldja meg. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.

Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, ezek az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatottak ellenőrizni.

A II. feladatlap két részre oszlik. A II/A rész három feladatot foglal magában, ezek egy vagy több kérdésből állnak. A II/B rész három, egymással megegyező pontszámú feladatot tartalmaz, ezek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.

A matematika vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli vizsga két részből áll, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt szintén tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.

Az I. részfeladatsor négy feladatból áll, s azok több részkérdést is tartalmazhatnak. A II. részfeladatsor öt, egymással megegyező pontszámú feladatot sorol fel. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kell kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető.

A vizsgázók közép- és emelt szinten is használhatnak függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt, amelyről maguk gondoskodnak. Ezeket az eszközöket a vizsgázók a vizsga során egymás között nem cserélhetik.

A feladatok megoldását központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján értékelik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu