Ma húzzák a ponthatárokat a pótfelvételin - öt kérdés és válasz

Augusztus 29-én derül ki, ki juthat be egyetemre, főiskolára a 2013-as pótfelvételin - ezen a napon hozzák nyilvánosságra a ponthatárokat. Összesen 8131-en adták be a jelentkezésüket alap-, osztatlan vagy mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a felvételizőknek.

  • Eduline
Ponthatárhúzás július 24-én: a pótfelvételin is lesz majd, aki így örül
MTI / Sóki Tamás

Hogyan húzzák a ponthatárokat?

A pótfelvételin szinte kizárólag önköltséges szakokat hirdettek meg, és csak egy szakot jelölhettek meg a felvételizők. Az alapszabály az, hogy a ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál. Így ha egy alapképzéshez júliusban minimum 300 pontot kellett gyűjteni, most is legalább ennyi lesz a ponthatár. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárt 2012-ben? A listát itt találjátok.

Ha az általános felvételi eljárásban egy adott képzést nem hirdettek meg önköltséges formában, akkor az alapszabályok érvényesek: az alap- és osztatlan szakokon 240, a felsőoktatási szakképzéseken 200, a mesterképzéseken 50 a ponthatárminimum, ha ennél kevesebbet szereztek, sehova nem vesznek fel - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. A 240-es határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb jogcímen - például OKJ-s végzettségért, versenyeredményért vagy nyelvvizsgáért - szerezhető pluszpontok nélkül kell elérni.

Hogyan számolják ki, kinek hány pontja van?

A pótfelvételin a pontszámítási szabályok ugyanazok, mint az általános felvételi eljárásban: a tanulmányi és érettségi pontok összegéhez, vagy az érettségi pontok kétszerésehez hozzá kell adni a többletpontokat.

Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok megduplázása, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt találjátok.

Honnan tudom meg, hogy felvettek-e?

A ponthatárokat megnézhetitek a www.felvi.hu-n, illetve - az Én felvim nevű alkalmazás letöltése után - okostelefonon is. Ha felvételiztetek, SMS-ben is kaptok értesítést.

Mennyit kell fizetni a legdrágább szakokért?

Az orvosi képzésért akár 1 millió 20 ezer,  a fogorvosiért pedig 1 millió 50 ezer forintot is elkérhetnek szemeszterenként. A gazdasági szakokon 350 ezer forint a féléves önköltség. A bölcsész- és a pedagógiai képzések a legolcsóbbak. A teljes listát itt találjátok.

Mit kell tennem, ha felvettek?

A legfontosabb a beiratkozás, amelyet az adott felsőoktatási intézményben tartanak szeptember elején - a pontos időpontról értesítést kaptok. Elsőéveseknek szóló "túlélőcsomagunkat" itt találjátok, a diákigazolvány-igénylésről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu