Ma húzzák a ponthatárokat a pótfelvételin - öt kérdés és válasz

Augusztus 29-én derül ki, ki juthat be egyetemre, főiskolára a 2013-as pótfelvételin - ezen a napon hozzák nyilvánosságra a ponthatárokat. Összesen 8131-en adták be a jelentkezésüket alap-, osztatlan vagy mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a felvételizőknek.

  • Eduline
Ponthatárhúzás július 24-én: a pótfelvételin is lesz majd, aki így örül
MTI / Sóki Tamás

Hogyan húzzák a ponthatárokat?

A pótfelvételin szinte kizárólag önköltséges szakokat hirdettek meg, és csak egy szakot jelölhettek meg a felvételizők. Az alapszabály az, hogy a ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál. Így ha egy alapképzéshez júliusban minimum 300 pontot kellett gyűjteni, most is legalább ennyi lesz a ponthatár. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárt 2012-ben? A listát itt találjátok.

Ha az általános felvételi eljárásban egy adott képzést nem hirdettek meg önköltséges formában, akkor az alapszabályok érvényesek: az alap- és osztatlan szakokon 240, a felsőoktatási szakképzéseken 200, a mesterképzéseken 50 a ponthatárminimum, ha ennél kevesebbet szereztek, sehova nem vesznek fel - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. A 240-es határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb jogcímen - például OKJ-s végzettségért, versenyeredményért vagy nyelvvizsgáért - szerezhető pluszpontok nélkül kell elérni.

Hogyan számolják ki, kinek hány pontja van?

A pótfelvételin a pontszámítási szabályok ugyanazok, mint az általános felvételi eljárásban: a tanulmányi és érettségi pontok összegéhez, vagy az érettségi pontok kétszerésehez hozzá kell adni a többletpontokat.

Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok megduplázása, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt találjátok.

Honnan tudom meg, hogy felvettek-e?

A ponthatárokat megnézhetitek a www.felvi.hu-n, illetve - az Én felvim nevű alkalmazás letöltése után - okostelefonon is. Ha felvételiztetek, SMS-ben is kaptok értesítést.

Mennyit kell fizetni a legdrágább szakokért?

Az orvosi képzésért akár 1 millió 20 ezer,  a fogorvosiért pedig 1 millió 50 ezer forintot is elkérhetnek szemeszterenként. A gazdasági szakokon 350 ezer forint a féléves önköltség. A bölcsész- és a pedagógiai képzések a legolcsóbbak. A teljes listát itt találjátok.

Mit kell tennem, ha felvettek?

A legfontosabb a beiratkozás, amelyet az adott felsőoktatási intézményben tartanak szeptember elején - a pontos időpontról értesítést kaptok. Elsőéveseknek szóló "túlélőcsomagunkat" itt találjátok, a diákigazolvány-igénylésről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.