Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Augusztus 29-én derül ki, ki juthat be egyetemre, főiskolára a 2013-as pótfelvételin - ezen a napon hozzák nyilvánosságra a ponthatárokat. Összesen 8131-en adták be a jelentkezésüket alap-, osztatlan vagy mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a felvételizőknek.

Hogyan húzzák a ponthatárokat?
A pótfelvételin szinte kizárólag önköltséges szakokat hirdettek meg, és csak egy szakot jelölhettek meg a felvételizők. Az alapszabály az, hogy a ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál. Így ha egy alapképzéshez júliusban minimum 300 pontot kellett gyűjteni, most is legalább ennyi lesz a ponthatár. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárt 2012-ben? A listát itt találjátok.
Ha az általános felvételi eljárásban egy adott képzést nem hirdettek meg önköltséges formában, akkor az alapszabályok érvényesek: az alap- és osztatlan szakokon 240, a felsőoktatási szakképzéseken 200, a mesterképzéseken 50 a ponthatárminimum, ha ennél kevesebbet szereztek, sehova nem vesznek fel - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. A 240-es határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb jogcímen - például OKJ-s végzettségért, versenyeredményért vagy nyelvvizsgáért - szerezhető pluszpontok nélkül kell elérni.
Hogyan számolják ki, kinek hány pontja van?
A pótfelvételin a pontszámítási szabályok ugyanazok, mint az általános felvételi eljárásban: a tanulmányi és érettségi pontok összegéhez, vagy az érettségi pontok kétszerésehez hozzá kell adni a többletpontokat.
Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok megduplázása, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt találjátok.
Honnan tudom meg, hogy felvettek-e?
A ponthatárokat megnézhetitek a www.felvi.hu-n, illetve - az Én felvim nevű alkalmazás letöltése után - okostelefonon is. Ha felvételiztetek, SMS-ben is kaptok értesítést.
Mennyit kell fizetni a legdrágább szakokért?
Az orvosi képzésért akár 1 millió 20 ezer, a fogorvosiért pedig 1 millió 50 ezer forintot is elkérhetnek szemeszterenként. A gazdasági szakokon 350 ezer forint a féléves önköltség. A bölcsész- és a pedagógiai képzések a legolcsóbbak. A teljes listát itt találjátok.
Mit kell tennem, ha felvettek?
A legfontosabb a beiratkozás, amelyet az adott felsőoktatási intézményben tartanak szeptember elején - a pontos időpontról értesítést kaptok. Elsőéveseknek szóló "túlélőcsomagunkat" itt találjátok, a diákigazolvány-igénylésről pedig itt olvashattok.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Volt olyan egyetemi fenntartású gimnázium, amely magyarból, matekból és szövegértésből országos szinten a top3-ban végzett.
Átrendeződött az élmezőny tavalyhoz képest.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.