Ma húzzák a ponthatárokat a pótfelvételin - öt kérdés és válasz

Augusztus 29-én derül ki, ki juthat be egyetemre, főiskolára a 2013-as pótfelvételin - ezen a napon hozzák nyilvánosságra a ponthatárokat. Összesen 8131-en adták be a jelentkezésüket alap-, osztatlan vagy mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a felvételizőknek.

  • Eduline
Ponthatárhúzás július 24-én: a pótfelvételin is lesz majd, aki így örül
MTI / Sóki Tamás

Hogyan húzzák a ponthatárokat?

A pótfelvételin szinte kizárólag önköltséges szakokat hirdettek meg, és csak egy szakot jelölhettek meg a felvételizők. Az alapszabály az, hogy a ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál. Így ha egy alapképzéshez júliusban minimum 300 pontot kellett gyűjteni, most is legalább ennyi lesz a ponthatár. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárt 2012-ben? A listát itt találjátok.

Ha az általános felvételi eljárásban egy adott képzést nem hirdettek meg önköltséges formában, akkor az alapszabályok érvényesek: az alap- és osztatlan szakokon 240, a felsőoktatási szakképzéseken 200, a mesterképzéseken 50 a ponthatárminimum, ha ennél kevesebbet szereztek, sehova nem vesznek fel - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. A 240-es határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb jogcímen - például OKJ-s végzettségért, versenyeredményért vagy nyelvvizsgáért - szerezhető pluszpontok nélkül kell elérni.

Hogyan számolják ki, kinek hány pontja van?

A pótfelvételin a pontszámítási szabályok ugyanazok, mint az általános felvételi eljárásban: a tanulmányi és érettségi pontok összegéhez, vagy az érettségi pontok kétszerésehez hozzá kell adni a többletpontokat.

Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok megduplázása, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt találjátok.

Honnan tudom meg, hogy felvettek-e?

A ponthatárokat megnézhetitek a www.felvi.hu-n, illetve - az Én felvim nevű alkalmazás letöltése után - okostelefonon is. Ha felvételiztetek, SMS-ben is kaptok értesítést.

Mennyit kell fizetni a legdrágább szakokért?

Az orvosi képzésért akár 1 millió 20 ezer,  a fogorvosiért pedig 1 millió 50 ezer forintot is elkérhetnek szemeszterenként. A gazdasági szakokon 350 ezer forint a féléves önköltség. A bölcsész- és a pedagógiai képzések a legolcsóbbak. A teljes listát itt találjátok.

Mit kell tennem, ha felvettek?

A legfontosabb a beiratkozás, amelyet az adott felsőoktatási intézményben tartanak szeptember elején - a pontos időpontról értesítést kaptok. Elsőéveseknek szóló "túlélőcsomagunkat" itt találjátok, a diákigazolvány-igénylésről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.