Ma húzzák a ponthatárokat a pótfelvételin - öt kérdés és válasz

Augusztus 29-én derül ki, ki juthat be egyetemre, főiskolára a 2013-as pótfelvételin - ezen a napon hozzák nyilvánosságra a ponthatárokat. Összesen 8131-en adták be a jelentkezésüket alap-, osztatlan vagy mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a felvételizőknek.

  • Eduline
Ponthatárhúzás július 24-én: a pótfelvételin is lesz majd, aki így örül
MTI / Sóki Tamás

Hogyan húzzák a ponthatárokat?

A pótfelvételin szinte kizárólag önköltséges szakokat hirdettek meg, és csak egy szakot jelölhettek meg a felvételizők. Az alapszabály az, hogy a ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál. Így ha egy alapképzéshez júliusban minimum 300 pontot kellett gyűjteni, most is legalább ennyi lesz a ponthatár. Mely szakokon húzták a legmagasabb ponthatárt 2012-ben? A listát itt találjátok.

Ha az általános felvételi eljárásban egy adott képzést nem hirdettek meg önköltséges formában, akkor az alapszabályok érvényesek: az alap- és osztatlan szakokon 240, a felsőoktatási szakképzéseken 200, a mesterképzéseken 50 a ponthatárminimum, ha ennél kevesebbet szereztek, sehova nem vesznek fel - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre. A 240-es határt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de az egyéb jogcímen - például OKJ-s végzettségért, versenyeredményért vagy nyelvvizsgáért - szerezhető pluszpontok nélkül kell elérni.

Hogyan számolják ki, kinek hány pontja van?

A pótfelvételin a pontszámítási szabályok ugyanazok, mint az általános felvételi eljárásban: a tanulmányi és érettségi pontok összegéhez, vagy az érettségi pontok kétszerésehez hozzá kell adni a többletpontokat.

Az alap- és osztatlan képzésekkel ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken nemcsak az érettségi pontokat, hanem a tanulmányi pontokat is meg lehet duplázni. A háromféle lehetőség – az érettségi pontok megduplázása, a tanulmányi pontok megduplázása, illetve a kettő összeadása – közül mindig a legmagasabbal számolnak. A 2013-as pontszámítási szabályokról itt olvashattok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt találjátok.

Honnan tudom meg, hogy felvettek-e?

A ponthatárokat megnézhetitek a www.felvi.hu-n, illetve - az Én felvim nevű alkalmazás letöltése után - okostelefonon is. Ha felvételiztetek, SMS-ben is kaptok értesítést.

Mennyit kell fizetni a legdrágább szakokért?

Az orvosi képzésért akár 1 millió 20 ezer,  a fogorvosiért pedig 1 millió 50 ezer forintot is elkérhetnek szemeszterenként. A gazdasági szakokon 350 ezer forint a féléves önköltség. A bölcsész- és a pedagógiai képzések a legolcsóbbak. A teljes listát itt találjátok.

Mit kell tennem, ha felvettek?

A legfontosabb a beiratkozás, amelyet az adott felsőoktatási intézményben tartanak szeptember elején - a pontos időpontról értesítést kaptok. Elsőéveseknek szóló "túlélőcsomagunkat" itt találjátok, a diákigazolvány-igénylésről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.