A gazdasági, a jogi, a társadalom- és bölcsészettudományi felsőoktatási felvételi keretszámok mielőbbi emelését...
A gazdasági, a jogi, a társadalom- és bölcsészettudományi felsőoktatási felvételi keretszámok mielőbbi emelését javasolja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) gazdaság- és jogtudományok, valamint filozófiai és történettudományok osztálya.
Az MTA két osztálya állásfoglalás küldött Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, amelyben "üdvözlik mindazon oktatáspolitikai törekvéseket, amelyek az egyetemi oktatás minőségének javítására, a társadalmi és gazdasági igényekhez való igazítására, illetve a hallgatói költség-hozzájárulás emelésére irányulnak".
Az államilag finanszírozott felsőoktatási felvételi helyek szakterületi elosztásáról hozott döntést ugyanakkor nem látják összhangban a felsőoktatási törvényben foglalt általános fejlesztési törekvésekkel, sem Magyarország alapvető érdekeivel - írták. Aggodalommal tekintenek a felsőoktatási keretszámok drasztikus szűkítésére a jogi és gazdasági, valamint jelentős mérséklésére a társadalomtudományi és bölcsészeti területen - tették hozzá.
"Felelősséget érezve a szakmai utánpótlás biztosításáért, a fiatalok pályaválasztási szabadságának megőrzéséért, a hátrányos jövedelmi-vagyoni helyzetben lévő tehetséges diákok esélyeinek növeléséért, javasolják, hogy a nevezett szakterületek államilag finanszírozott felvételi keretszámait a legelső adandó alkalommal emeljék meg" - fogalmaztak.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár január 5-én jelentette be, hogy a kormány elfogadta a 2012-re vonatkozó felsőoktatási felvételi keretszámokat, az intézményekre lebontott adatokat pedig január 20-án hozták nyilvánosságra. A szeptemberben induló tanévben az alapképzésben teljes állami támogatás mellett 27.150-en tanulhatnak, további 15.550 diák részösztöndíjat kaphat. Az egységes osztatlan képzésben a teljes támogatásban részesülők száma 2420, a felsőfokú szakképzésben 3500 lesz. Ez összesen 48.620 olyan diákot jelent majd, aki állami vagy részben állami támogatással tanulhat.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
