Az MSZP szerint csak ősszel derül ki, mi a hatása annak, hogy a kormány 20 ezerrel csökkentette a felsőoktatási...
Az MSZP szerint csak ősszel derül ki, mi a hatása annak, hogy a kormány 20 ezerrel csökkentette a felsőoktatási intézményekbe felvehető, államilag finanszírozott hallgatók számát.
Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, úgy tudja, az oktatási államtitkárság hétfőn hozza nyilvánosságra a felsőoktatásba jelentkező hallgatók számát, azonban szerinte ebből az adatból még nem lehet egyértelműen következtetni arra, milyen hatása van az államilag finanszírozott helyek csökkentésének. Sok felvételizőben ugyanis várhatóan csak ősszel, a költségek befizetése előtt tudatosul majd, hogy nem tud fizetni, az új diákhitel feltételeit pedig nem képes vállalni – fejtette ki.
Az ellenzéki politikus felidézte továbbá, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár február 29-én találkozott Andrulla Vasziliu európai uniós oktatásügyi biztossal, aki meglátása szerint ugyanazokat a kritikai észrevételeket mondta el a magyar kormány képviselőinek, mint amelyeket korábban a szülők, a tanárok és az ellenzéki pártok is megfogalmaztak.
Kunhalmi Ágnes ezen kifogásokról szólva kontraproduktívnak nevezte a felsőoktatási hallgatók „röghöz kötését”. Mint mondta, a kormány ettől a lépéstől a diplomások Magyarországon tartását reméli, de az szerinte inkább az ellenkező hatást váltja majd ki, és még több fiatal hagyja el az országot. Kiemelte: Brüsszel a korai iskolaelhagyók számának csökkentését is elvárja, ám a tankötelezettség 18 éves korról 16 évre csökkentésével szintén ellentétest hatást váltanak ki.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
