MSZP: csak őszre derül ki, hányan szorulnak ki a felsőoktatásból

Az MSZP szerint csak ősszel derül ki, mi a hatása annak, hogy a kormány 20 ezerrel csökkentette a felsőoktatási...

  • MTI

Az MSZP szerint csak ősszel derül ki, mi a hatása annak, hogy a kormány 20 ezerrel csökkentette a felsőoktatási intézményekbe felvehető, államilag finanszírozott hallgatók számát.

Túry Gergely

Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja Budapesten tartott sajtótájékoztatóján elmondta, úgy tudja, az oktatási államtitkárság hétfőn hozza nyilvánosságra a felsőoktatásba jelentkező hallgatók számát, azonban szerinte ebből az adatból még nem lehet egyértelműen következtetni arra, milyen hatása van az államilag finanszírozott helyek csökkentésének. Sok felvételizőben ugyanis várhatóan csak ősszel, a költségek befizetése előtt tudatosul majd, hogy nem tud fizetni, az új diákhitel feltételeit pedig nem képes vállalni – fejtette ki.

Az ellenzéki politikus felidézte továbbá, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár február 29-én találkozott Andrulla Vasziliu európai uniós oktatásügyi biztossal, aki meglátása szerint ugyanazokat a kritikai észrevételeket mondta el a magyar kormány képviselőinek, mint amelyeket korábban a szülők, a tanárok és az ellenzéki pártok is megfogalmaztak.

Kunhalmi Ágnes ezen kifogásokról szólva kontraproduktívnak nevezte a felsőoktatási hallgatók „röghöz kötését”. Mint mondta, a kormány ettől a lépéstől a diplomások Magyarországon tartását reméli, de az szerinte inkább az ellenkező hatást váltja majd ki, és még több fiatal hagyja el az országot. Kiemelte: Brüsszel a korai iskolaelhagyók számának csökkentését is elvárja, ám a tankötelezettség 18 éves korról 16 évre csökkentésével szintén ellentétest hatást váltanak ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.