Érettségi feladattal üzen a kormány a külföldre vágyó diákoknak?

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos...

  • Eduline
Fazekas István

A középszintű magyarérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg

Az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását itt találjátok

"Nem akarok összeesküvés-elméleteket gyártani, de olyan, mintha a középszintű magyarérettségi érvelési feladatával a külföldre költözést tervező 18 éveseknek üzentek volna a feladatsor összeállítói" - mondta az eduline-nak az egyik fővárosi középiskola magyartanára.

Itt van a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának nem hivatalos megoldása

A középszintű magyarérettségi szövegalkotási feladatsorának megoldási javaslatai

A feladat valóban rímel az elmúlt hónapokban napvilágot statisztikákra: az érettségizőknek Leszek Kolakowski egyik esszéje alapján kell az utazásról, valamint az utazásról mint irodalmi motívumról fogalmazást írniuk. A 18 éves középiskolások számára valószínűleg teljesen ismeretlen lengyel filozófus a feladatlapon szereplő szövegrészletben amellett érvel, hogy minden, amit utazás közben megtanulunk, megtanulhatnánk utazás nélkül is, de "egyáltalán nem a tudásért utazunk".

Az idézett esszében olyan latin mondások is szerepelnek, mint "eget s nem elmét változtat, aki a bölcsességet a tengeren túl keresi" és "a sötét gond ül a lovas mögött" - vagyis a gondokat mindenhova visszük magunkkal.

Nem először nyúlnak aktuális témákhoz az érettségi feladatsorok összeállítói: a 2011-es tavaszi történelemérettségin az egyik feladat a rendszerváltás előtti és az 1989-ben módosított alkotmány összehasonlítása volt. Akkor több szaktanár, többek között a Történelemtanárok Egyletének elnöke is azt mondta: olyan átmeneti időszakban, mint amilyen az új alaptörvény elfogadása miatt volt, nem szerencsés ilyen témát megjelölni az érettségin.

Több ezer diákot veszítenek a magyar egyetemek

Ahogy arról korábban beszámoltunk, többszörösére nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató diákok száma a vezető budapesti gimnáziumokban – van, ahol minden harmadik diák elküldte felvételi lapját valamelyik osztrák, brit, amerikai vagy dániai egyetemre. Ausztria és Németország ingyenes képzésekkel, Nagy-Britannia ösztöndíjakkal csábítja a legtehetségesebb, jó nyelvtudású magyar diákokat.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában tavaly még a végzősök tíz-tizenöt százaléka jelentkezett külföldi egyetemre, az idén a diákok körülbelül harmincöt százaléka döntött így. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban a tizenkettedikesek harmada, a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban minden negyedik érettségiző pályázik külföldi egyetemi helyre is. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Az osztrák egyetemeken - ahol nincs tandíj, a legtöbb szakon pedig felvételit sem tartanak - néhány év alatt duplájára nőtt a magyar diákok száma - arról, hogy melyik intézményben tanulnak szívesen a magyarok, itt olvashattok.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu