Kevesebb mint két hétig jelentkezhettek az egyetemekre, főiskolákra - a legfontosabb tudnivalók

Március 1-ig jelentkezhettek az egyetemek, főiskolák szeptemberben induló képzéseire. Összegyűjtöttük azokat az információkat, amelyekre szükségetek lehet.

  • Eduline
stiller

Felvételi eljárás, pontszámítás

A felvételi időszak legfontosabb határidőit itt találjátok, azt pedig, hogy mennyit kell fizetni a felvételiért, itt olvashatjátok. A kötelezően leadandó dokumentumok listáját itt találjátok, az elektronikus felvételi kitöltéséhez itt találtok segítséget.

Ha osztatlan tanárszakra jelentkeztek, alkalmassági vizsgát kell tennetek: erről itt olvashattok. A mesterképzésről itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.

Az alap- és osztatlan képzések, illetve felsőoktatási szakképzések pontszámítási szabályait itt, a mesterképzését pedig itt találjátok. Pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok.

Kitől kérhettek segítséget a diákhitellel vagy a felvételivel kapcsolatban? Itt találjátok az elérhetőségeket.

Egyetemi férőhelyek

A kapacitásszámok azt mutatják, összesen hány hallgató vehetnek fel az intézmények: az állami ösztöndíjas és önköltségek hallgatók számáról nincs külön lista. A budapesti egyetemek, főiskolák kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt találjátok.

A népszerű műszaki szakok kapacitásszámait itt, a társadalomtudományi képzésekét itt, az informatikai szakokét pedig itt találjátok.

Tizenhat szakon ponthatárokat húztak: aki ezeket eléri,  állami ösztöndíjas képzésre kerülhet be. A teljes listát itt találtátok, a kommunikáció szakról itt, a jogász, nemzetközi tanulmányok, andragógia és közszolgálati szakról pedig itt olvashattok részletesen.

Ösztöndíjak, tandíjtámogatás

A magánfőiskolák idén sem kaptak állami ösztöndíjas helyeket az alapszakokon, ezért ösztöndíjakkal, tandíjtámogatással segítik a hallgatókat. Ezekről itt olvashattok.

Az érettségivel, felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.