A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) levélben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, azt...
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) levélben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, azt kérve: vizsgálják felül a keretszámok megállapítására tett javaslataikat, különös tekintettel azon képzési területekre, amelyeken a tervezet szerint nem indulna állami ösztöndíjas képzés. Akeretszámokról szerdai ülésén tárgyal a kormány.
Nagy Dávid, a szervezet elnöke szerdán azt közölte, hogy az előterjesztésről szóló információik szerint a jogi és igazgatási, a gazdaságtudományi, valamint a művészetközvetítés képzési területeken kizárólag önköltséges finanszírozási formában lehetne megkezdeni a felsőoktatási tanulmányokat 2013-ban. Eszerint a legkiválóbb diákok számára sem lenne lehetséges, hogy az érintett szakokon fizetési kötelezettség nélkül diplomát szerezzenek.
Kiemelte: a HÖOK továbbra sem fogadja el az államilag finanszírozott keretszámok csökkentését, hiszen ezáltal a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetősége még tovább szűkülne.
Mint megjegyezte, ez az intézkedés valójában az adott képzési területekre vonatkozó általános tandíj-kötelezettség bevezetését jelenti, amit - összhangban a 2008-as népszavazás elsöprő erejű döntésével - továbbra is határozottan elutasítanak.
A Diákhitel2 konstrukciót nem tartják a tandíjmentes felsőoktatás releváns alternatívájának, hiszen a hitel felvétele csupán a keletkező kiadások időbeli eltolását eredményezi - tette hozzá.
A HÖOK arra kérte az előterjesztőt, hogy vizsgálja felül a keretszámok megállapítására tett javaslatait, különös tekintettel azon képzési területekre, amelyeken a tervezet szerint nem indulna állami ösztöndíjas képzés.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
