Itt a feketeleves: ezeken a szakokon egyetlen állami ösztöndíjas hely sem lesz

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) levélben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, azt...

  • eduline/mti
Pont Ott Parti idén júliusban. Jövőre kevesebben örülhetnek
Stiller Ákos

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) levélben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, azt kérve: vizsgálják felül a keretszámok megállapítására tett javaslataikat, különös tekintettel azon képzési területekre, amelyeken a tervezet szerint nem indulna állami ösztöndíjas képzés. Akeretszámokról szerdai ülésén tárgyal a kormány.

Nagy Dávid, a szervezet elnöke szerdán azt közölte, hogy az előterjesztésről szóló információik szerint a jogi és igazgatási, a gazdaságtudományi, valamint a művészetközvetítés képzési területeken kizárólag önköltséges finanszírozási formában lehetne megkezdeni a felsőoktatási tanulmányokat 2013-ban. Eszerint a legkiválóbb diákok számára sem lenne lehetséges, hogy az érintett szakokon fizetési kötelezettség nélkül diplomát szerezzenek.

Kiemelte: a HÖOK továbbra sem fogadja el az államilag finanszírozott keretszámok csökkentését, hiszen ezáltal a felsőoktatáshoz való hozzáférés lehetősége még tovább szűkülne.

Mint megjegyezte, ez az intézkedés valójában az adott képzési területekre vonatkozó általános tandíj-kötelezettség bevezetését jelenti, amit - összhangban a 2008-as népszavazás elsöprő erejű döntésével - továbbra is határozottan elutasítanak.

A Diákhitel2 konstrukciót nem tartják a tandíjmentes felsőoktatás releváns alternatívájának, hiszen a hitel felvétele csupán a keletkező kiadások időbeli eltolását eredményezi - tette hozzá.

A HÖOK arra kérte az előterjesztőt, hogy vizsgálja felül a keretszámok megállapítására tett javaslatait, különös tekintettel azon képzési területekre, amelyeken a tervezet szerint nem indulna állami ösztöndíjas képzés.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.