Keresztféléves ponthatárok: ennyivel lehetett bekerülni az alapszakokra

Több mint 5600-an jelentkeztek a 2013-as keresztféléves felvételire, a legtöbben a Budapesti Műszaki és...

  • Eduline
Stiller Ákos

Több mint 5600-an jelentkeztek a 2013-as keresztféléves felvételire, a legtöbben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, a Budapesti Corvinus Egyetemre és a Szent István Egyetemre szerettek volna bekerülni. Alapszakokat kevés felsőoktatási intézmény hirdetett meg a keresztféléves eljárásban, ezek közül a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és számvitel, a kereskedelem és marketing, valamint a műszaki menedzser volt a legnépszerűbb. A mesterszakos ponthatárokat itt nézhetitek meg.

A tíz legnépszerűbb alapszak és a ponthatárok

Alapképzés

Ponthatárok (önköltséges, nappali)

gazdálkodási és menedzsment

BKF: 327 (angol nyelven: 299), PTE: 304, GDF: 240 

turizmus-vendéglátás

 BKF: 251, KJF: 245 (távoktatási forma)

pénzügy és számvitel

 KRF: 247, PTE: 286, TPF: 300

kereskedelem és marketing

BKF: 290 (magyar nyelvű, az angol nyelvű: 352), PTE: 300 

műszaki menedzser

GDF: 276 (távoktatási forma), SZE: 276 (távoktatási forma) 

drámainstruktor

SZFE: 380 (levelező) 

gazdaságinformatikus

GDF: 248 (távoktatási forma), ZSKF: 245 (levelező) 

andragógia

 ZSKF: 446 (levelező)

nemzetközi gazdálkodás

TPF: 338 (budapesti képzés, kalocsai képzés: 258) 

kommunikáció és médiatudomány

BKF: 252, SZTE: 410 (levelező) 

A ponthatárok teljes listáját a Felvin nézhetitek meg.

Így húzták a keresztféléves ponthatárokat

A megjelölt képzések közül a jelentkezők az első olyan helyre juthattak be, amelyen a pontszámuk magasabb volt, mint a meghatározott ponthatár. A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat a felsőoktatási intézmények juttatják el a hallgatóknak.

A ponthatárokat 2013-ban is az évek óta alkalmazott számítógépes algoritmus határozta meg. Az algoritmus minden egyes szakon megállapít egy országos rangsort a jelentkezők összpontszáma alapján, ezt követően a legjobb teljesítményű jelentkezőktől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott szakra és intézménybe.

Amikor egy intézményi keret megtelt, vagyis elérte a szakra felvehetők maximális létszámát, a program meghúzza a ponthatárt, és a rangsorban következő, oda első helyen jelentkező diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, majd így halad tovább. Az algoritmus először az állami ösztöndíjas helyeket tölti fel, ezért is lehetnek alacsonyabbak a költségtérítéses képzések ponthatárai.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.