Keresztféléves ponthatárok: ennyivel lehetett bekerülni az alapszakokra

Több mint 5600-an jelentkeztek a 2013-as keresztféléves felvételire, a legtöbben a Budapesti Műszaki és...

  • Eduline
Stiller Ákos

Több mint 5600-an jelentkeztek a 2013-as keresztféléves felvételire, a legtöbben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, a Budapesti Corvinus Egyetemre és a Szent István Egyetemre szerettek volna bekerülni. Alapszakokat kevés felsőoktatási intézmény hirdetett meg a keresztféléves eljárásban, ezek közül a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és számvitel, a kereskedelem és marketing, valamint a műszaki menedzser volt a legnépszerűbb. A mesterszakos ponthatárokat itt nézhetitek meg.

A tíz legnépszerűbb alapszak és a ponthatárok

Alapképzés

Ponthatárok (önköltséges, nappali)

gazdálkodási és menedzsment

BKF: 327 (angol nyelven: 299), PTE: 304, GDF: 240 

turizmus-vendéglátás

 BKF: 251, KJF: 245 (távoktatási forma)

pénzügy és számvitel

 KRF: 247, PTE: 286, TPF: 300

kereskedelem és marketing

BKF: 290 (magyar nyelvű, az angol nyelvű: 352), PTE: 300 

műszaki menedzser

GDF: 276 (távoktatási forma), SZE: 276 (távoktatási forma) 

drámainstruktor

SZFE: 380 (levelező) 

gazdaságinformatikus

GDF: 248 (távoktatási forma), ZSKF: 245 (levelező) 

andragógia

 ZSKF: 446 (levelező)

nemzetközi gazdálkodás

TPF: 338 (budapesti képzés, kalocsai képzés: 258) 

kommunikáció és médiatudomány

BKF: 252, SZTE: 410 (levelező) 

A ponthatárok teljes listáját a Felvin nézhetitek meg.

Így húzták a keresztféléves ponthatárokat

A megjelölt képzések közül a jelentkezők az első olyan helyre juthattak be, amelyen a pontszámuk magasabb volt, mint a meghatározott ponthatár. A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat a felsőoktatási intézmények juttatják el a hallgatóknak.

A ponthatárokat 2013-ban is az évek óta alkalmazott számítógépes algoritmus határozta meg. Az algoritmus minden egyes szakon megállapít egy országos rangsort a jelentkezők összpontszáma alapján, ezt követően a legjobb teljesítményű jelentkezőktől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott szakra és intézménybe.

Amikor egy intézményi keret megtelt, vagyis elérte a szakra felvehetők maximális létszámát, a program meghúzza a ponthatárt, és a rangsorban következő, oda első helyen jelentkező diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, majd így halad tovább. Az algoritmus először az állami ösztöndíjas helyeket tölti fel, ezért is lehetnek alacsonyabbak a költségtérítéses képzések ponthatárai.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.