Keresztféléves felvételi: csütörtökön kiderül, kit hova vettek fel

Csütörtökön születnek meg a februárban induló felsőoktatási keresztképzések felvételi ponthatárai.

  • eduline/mti
Stiller Ákos

Csütörtökön születnek meg a februárban induló felsőoktatási keresztképzések felvételi ponthatárai. Az Oktatási Hivatal és az Educatio kft. szerdai tájékoztatása szerint a felvételizők személyes oldalukon (Én felvim) is megtekinthetik az általuk megjelölt szakok ponthatárait. Azok, akik megadták mobiltelefonszámukat, sms-ben is értesítést kapnak eredményükről. A 2013-as keresztféléves felvételi ponthatárairól az eduline-on részletes összefoglalót olvashattok csütörtökön - megtudhatjátok, hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra, vannak-e nagy meglepetések. A keresztféléves felvételiről itt olvashatjátok legfrissebb cikkeinket.

A ponthatárok hivatalos közzétételét követően az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld, amely tartalmazza a felvételiző által megjelölt képzéseken számára megállapított pontszámot és az azon a képzésen meghatározott ponthatárt. Melyek a legnépszerűbb mesterképzések a 2013-as keresztféléves felvételin? A listát itt nézhetitek meg.

A megjelölt képzések közül a jelentkező az első olyan helyre nyer felvételt, ahol a pontszáma magasabb, mint a meghatározott ponthatár. A besorolási határozat tartalmazza majd a döntéssel szembeni jogorvoslat lehetőségét és határidejét is.

A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az a felsőoktatási intézmény küldi meg, ahová a jelentkező bejutott. Az eltérő jelentkezői teljesítmények és intézményi kapacitások miatt előfordulhat, hogy az azonos képzéseken megállapított ponthatárok intézményenként eltérnek egymástól - olvasható a közleményben.

A ponthatárok megállapítását most is az évek óta alkalmazott számítógépes algoritmus segíti. Az algoritmus minden egyes szakon megállapít egy országos rangsort a jelentkezők összpontszáma alapján. Ezt követően a legjobb teljesítményű jelentkezőktől kezdve elhelyezi őket az általuk első helyen választott szakra és intézménybe.

Amikor egy intézményi keret "megtelt", vagyis elérte a szakra felvehetők maximális létszámát, a program meghúzza a ponthatárt és a rangsorban következő, oda első helyen jelentkező diákokat már a második jelentkezési helyükre veszi fel, majd így halad tovább. Az algoritmus először az állami ösztöndíjas helyeket tölti fel, ezért is lehetnek alacsonyabbak a költségtérítéses képzések ponthatárai.

A februárban induló képzésekre 5682-en jelentkeztek, közülük 4917-en mesterképzéseket céloztak meg, állami ösztöndíjas helyekre 4698-an pályáztak. A legnépszerűbbek az idén a gazdaságtudományok és a műszaki képzési területek, előbbi 1959, utóbbi pedig 1756 jelentkezőt vonzott.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.