Itt a vágás: négyezerrel kevesebb diákot vehet fel az ELTE

Tizenhatezer helyett csak tizenkétezer elsőévest vehet fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fábri György...

  • Eduline
Az ELTE jogi karának bejárata. 2013-ban kevesebben juthatnak be, mint egy évvel korábban
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Tizenhatezer helyett csak tizenkétezer elsőévest vehet fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fábri György kommunikációs rektorhelyettes az Inforádiónak azt mondta: hiába kérték, a minisztérium nem adott engedélyt a 16 ezres évfolyam elindítására. Hány hallgatót vehetnek fel a budapesti egyetemek és főiskolák? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el, a vidéki egyetemek adatait pedig itt nézhetitek meg.

"A jogász szakra eddig is szinte csak költségtérítéses hallgatókat vehettünk fel, nem értjük, ezt most miért korlátozták, de hasonló a helyzet a bölcsész- vagy a gyógytornász képzésben is" - fejtette ki.

A rektorhelyettes szerint a legfőbb probléma, hogy még mindig nem ismerik a felsőoktatás finanszírozárásnak részleteit, a korábban jelzett 4 milliárd forintos elvonás pedig elbocsátásokkal járna, és az intézmény üzemeltetésében is nehézségeket okozna.

A Magyar Rektori Konferencia hétfői összegzéséből kiderül: jelentősen csökkent a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása az elmúlt öt évben. A legnagyobb forráselvonással a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az ELTE szembesült, a vizsgált 27 intézmény összes támogatáscsökkenése közel 84 milliárd forint.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.