Itt a vágás: négyezerrel kevesebb diákot vehet fel az ELTE

Tizenhatezer helyett csak tizenkétezer elsőévest vehet fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fábri György...

  • Eduline
Az ELTE jogi karának bejárata. 2013-ban kevesebben juthatnak be, mint egy évvel korábban
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Tizenhatezer helyett csak tizenkétezer elsőévest vehet fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fábri György kommunikációs rektorhelyettes az Inforádiónak azt mondta: hiába kérték, a minisztérium nem adott engedélyt a 16 ezres évfolyam elindítására. Hány hallgatót vehetnek fel a budapesti egyetemek és főiskolák? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el, a vidéki egyetemek adatait pedig itt nézhetitek meg.

"A jogász szakra eddig is szinte csak költségtérítéses hallgatókat vehettünk fel, nem értjük, ezt most miért korlátozták, de hasonló a helyzet a bölcsész- vagy a gyógytornász képzésben is" - fejtette ki.

A rektorhelyettes szerint a legfőbb probléma, hogy még mindig nem ismerik a felsőoktatás finanszírozárásnak részleteit, a korábban jelzett 4 milliárd forintos elvonás pedig elbocsátásokkal járna, és az intézmény üzemeltetésében is nehézségeket okozna.

A Magyar Rektori Konferencia hétfői összegzéséből kiderül: jelentősen csökkent a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása az elmúlt öt évben. A legnagyobb forráselvonással a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az ELTE szembesült, a vizsgált 27 intézmény összes támogatáscsökkenése közel 84 milliárd forint.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.