Itt a vágás: négyezerrel kevesebb diákot vehet fel az ELTE

Tizenhatezer helyett csak tizenkétezer elsőévest vehet fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fábri György...

  • Eduline
Az ELTE jogi karának bejárata. 2013-ban kevesebben juthatnak be, mint egy évvel korábban
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Tizenhatezer helyett csak tizenkétezer elsőévest vehet fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Fábri György kommunikációs rektorhelyettes az Inforádiónak azt mondta: hiába kérték, a minisztérium nem adott engedélyt a 16 ezres évfolyam elindítására. Hány hallgatót vehetnek fel a budapesti egyetemek és főiskolák? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el, a vidéki egyetemek adatait pedig itt nézhetitek meg.

"A jogász szakra eddig is szinte csak költségtérítéses hallgatókat vehettünk fel, nem értjük, ezt most miért korlátozták, de hasonló a helyzet a bölcsész- vagy a gyógytornász képzésben is" - fejtette ki.

A rektorhelyettes szerint a legfőbb probléma, hogy még mindig nem ismerik a felsőoktatás finanszírozárásnak részleteit, a korábban jelzett 4 milliárd forintos elvonás pedig elbocsátásokkal járna, és az intézmény üzemeltetésében is nehézségeket okozna.

A Magyar Rektori Konferencia hétfői összegzéséből kiderül: jelentősen csökkent a felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása az elmúlt öt évben. A legnagyobb forráselvonással a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az ELTE szembesült, a vizsgált 27 intézmény összes támogatáscsökkenése közel 84 milliárd forint.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.