Az ELTE a tavalyinál is több elsőévest várhat ősszel, a BME-n nem csökkent a felvettek száma tavalyhoz képest.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ismét a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény lett a 2016-os felvételi eljárásban: 8278 fő kezdi meg tanulmányait szeptemberben, köztük több mint 1000 leendő tanító, valamint általános és középiskolai tanár - írja közleményében az intézmény.
Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 480 volt, ezt annak kellett elérnie, aki biológia-fizika szakos tanárnak kíván tanulni. 12 szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez.
Percről percre közvetítésünket a ponthatárokról itt éritek el.
A 2016. júliusi felvételi eljárás eredményei alapján összesen 5240 hallgató kezdheti meg tanulmányait hazánk vezető műszaki felsőoktatási intézményében, lényegében ugyanannyi, mint az elmúlt évben. Alapképzésben az állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 415 pontot - ezt már a Budapesit Műszaki Egyetem közleményében írják.
Mesterképzésen 1400 hallgató kezdheti el a tanulmányait a BME-n.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
