Az már biztos, hogy a következő két évben emelkedik a minimumponthatár, ennél azonban nagyon változásokra is számíthatnak azok, akik egyetemre, főiskolára készülnek. Az új felsőoktatási koncepció alapján elképzelhető, hogy 2020-tól kötelező lesz a nyelvvizsga a felvételihez, és a választható szakok száma is csökkenni fog. Íme, a legfontosabb változások.
Emelkedik a minimumponthatár
A 2015-ös felvételin az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 lesz a ponthatár - az idén 260, illetve 220 pont volt az alsó limit. Aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem juthat be. 2016-ban ennél is magasabb, 300, illetve 260 lesz a minimumponthatár - a tervek szerint utána már nem emelkedik tovább. Hogyan vághattok neki jövőre több ponttal a felvételinek? Tippeinket itt olvashatjátok.
Kötelező lesz a nyelvvizsga?
Az új felsőoktatási koncepció szerint meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e a középfokú nyelvtudás kötelezővé tétele a felsőoktatási felvételin. A Fokozatváltás a felsőoktatásban című dokumentum - amelyet múlt kedden tárgyalt a Felsőoktatási Kerekasztal, és amely decemberben kerülhet a kormány elé - azonban arról nem szól, hogy ezt nyelvvizsgával, emelt szintű nyelvi érettségivel vagy más módon kell-e majd bizonyítani.
Az biztos, hogy így hátrányba kerülnek majd azok a diákok, akik olyan középiskolában tanulnak, amelynek nem elég erős a nyelvoktatása, és a szüleik sem tudják finanszírozni a különórákat.
Csökken a szakok száma
A dokumentum szerint 15 százalékkal csökkentenék a szakok számát - kevesebb alapképzés közül válogathatnának a gazdasági szakokra jelentkezők is. Hogyan változhat az orvosképzés? Erről itt olvashattok.
Az, hogy mely intézmény milyen képzési szinteken milyen szakokat indíthat, függ majd a típusától - tudományegyetem, egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme/főiskola, közösségi főiskola -, illetve a területi elhelyezkedésétől is. A párhuzamosságokat megszüntetnék, a főiskolák legfontosabb feladata pedig a helyi munkaerőpiaci igények kielégítése lenne. A részleteket itt olvashatjátok.
Nehezebb lesz megtartani az állami ösztöndíjat
A koncepció alapján több gyengén teljesítő, állami ösztöndíjas hallgatót sorolhatnának át önköltséges képzésre, ezzel párhuzamosan pedig több fizetős diák kapna lehetőséget, hogy ingyen tanulhasson, ha jó a tanulmányi eredménye. A jelenlegi szabályok szerint az átsorolásra csak akkor van lehetőség, ha a hallgató egy évben nem szerzi meg az előírt kreditek felét - tehát évente 30-at -, vagy az adott szak képzési idejét már két félévvel meghaladta. Emellett az adott intézmény megállapíthat egy minimális tanulmányi átlagot is. A részleteket itt olvashatjátok.
Ezekhez a szakokhoz kell emelt szintű érettségi
Számos alap- és osztatlan szakon már most is kötelező lesz az egy vagy két tantárgyból tett emelt szintű érettségi: például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen - a szakok listáját itt találjátok. Az új felsőoktatási koncepció alapján pedig újra megvizsgálnák, 2020-tól mely szakokon érdemes bevezetni vagy megtartani ezt a követelményt - ami arra utal, hogy általános feltétel nem lesz.
Az emelt szintű érettségiért akkor is jár többletpont, ha az kötelező vagy kötelezően választható az adott szakon, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el.
Kötelező önkénteskedni az érettségihez
Azoknak a nappali tagozatos diákoknak, akik 2016. január 1. után érettségiznek - tehát most szeptemberben kezdik a 11. osztályt -, ötven óra közösségi szolgálatot kell végezniük. A szolgálatot az iskolának kell megszerveznie, elsősorban a szorgalmi időszakban, de ha az intézmény engedélyezi, a nyári szünetben végzett tevékenység is beszámítható.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
