Milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat a 2018-as felvételin, és milyen ponthatárokra lehet számítani idén? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Jelentkeztem egyetemre, több alapszakot is megjelöltem. Hol nézhetem meg, milyenek voltak a ponthatárok tavaly, és mitől függ, idén hány ponttal lehet majd bekerülni a különböző szakokra?
A 2017-es felvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg - ki kell választanotok azt az intézmény, amely érdekel titeket, és megtaláljátok az összes meghirdetett szakot, valamint azok ponthatárait.
A felvételi ponthatárainak megállapításának módszere évek óta változatlan: az algoritmus intézményenként és szakonként országos rangsorba állítja a jelentkezőket, méghozzá a felvételi összpontszámuk alapján. A legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre - vagyis itt van fontos szerepe a jelentkezési lapon megjelölt szakok sorrendjének.
A másik fontos tényező az adott képzési kapacitás (vagyis az, hogy az adott szakon hány hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben) és a jelentkezők száma. Ha az első helyen megjelölt szak már "betelt", a második helyen szereplő képzésre próbál meg titeket besorolni a rendszer, ha oda sem sikerül bekerülni, a harmadik helyen szereplő szakra, és így tovább.
A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma, aki a kiválasztott képzésre utolsóként bekerül, vagyis azok a jelentkezők már kimaradnak, akiknek ennél alacsonyabb az összpontszámuk.
A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Felvételi kisokos: minden, amit az előzetes ponthatárokról tudni kell
Negyvenegy szakon a 2018-as felvételin is előzetes ponthatárokat húztak, több szakra jeles érettségi, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sincs bekerülni. Minden, amit az előzetes ponthatárokról tudni kell. A legtöbb pontot azoknak kell gyűjteniük, akik a nemzetközi tanulmányok alapszakot kezdenék el állami ösztöndíjas formában, ott 465 az előzetes ponthatár.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
