Hány félévig tanulhattok állami ösztöndíjjal?

Hány szemesztert végezhettek el ingyen? A legfontosabb tudnivalók az állami ösztöndíjról.

  • Eduline
Shutterstock

A felsőoktatásban - felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen - összesen 12 félévig tanulhattok ingyen, ezt hívják támogatási időnek. Kivétel az olyan osztatlan képzés, amelynek 10 félévnél hosszabb a képzési ideje - ebben az esetben 14 félévetek van. Fogyatékossággal élő hallgató esetében a támogatási idő maximum 4 félévvel lehet hosszabb.

Egy adott szakon a képzési időn felül maximum két félévig tanulhattok ingyen, egy hat féléves alapképzésen tehát maximum nyolc félévig. A megmaradt állami féléveket akár egy másik alapképzésen is igénybe vehetitek.

A párhuzamos képzésre vonatkozó "kedvezmény" viszont megszűnt: ha egy év csúszással szeretnétek egyszerre két alap- vagy két mesterszakot elvégezni, akkor is duplán fogynak az állami féléveitek.

Fontos, hogy az "elhasznált" félévekbe a megkezdett, de be nem fejezett szemeszterek is beletartoznak, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, nektek fel nem róható ok miatt nem tudtátok teljesíteni a követelményeket.

Hasznos infók

A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok.

A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket.

A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek.

A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.