Hány szemesztert végezhettek el ingyen? A legfontosabb tudnivalók az állami ösztöndíjról.
A felsőoktatásban - felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan képzésen, illetve mesterképzésen - összesen 12 félévig tanulhattok ingyen, ezt hívják támogatási időnek. Kivétel az olyan osztatlan képzés, amelynek 10 félévnél hosszabb a képzési ideje - ebben az esetben 14 félévetek van. Fogyatékossággal élő hallgató esetében a támogatási idő maximum 4 félévvel lehet hosszabb.
Egy adott szakon a képzési időn felül maximum két félévig tanulhattok ingyen, egy hat féléves alapképzésen tehát maximum nyolc félévig. A megmaradt állami féléveket akár egy másik alapképzésen is igénybe vehetitek.
A párhuzamos képzésre vonatkozó "kedvezmény" viszont megszűnt: ha egy év csúszással szeretnétek egyszerre két alap- vagy két mesterszakot elvégezni, akkor is duplán fogynak az állami féléveitek.
Fontos, hogy az "elhasznált" félévekbe a megkezdett, de be nem fejezett szemeszterek is beletartoznak, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, nektek fel nem róható ok miatt nem tudtátok teljesíteni a követelményeket.
| Hasznos infók |
A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok. A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek. A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok. |
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
