Gondok a szakmai érettségin: semmi nem jár azoknak, akik ebből a tárgyból vizsgáztak?

Nem reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium arra a kérdésre, milyen következménye lehet annak, hogy a gépészeti ismeretek szakmai érettségin nem minden ment rendben.

  • Eduline
Képünk illusztráció
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, lemondott a gépészeti ismeretek szakmai érettségi tételkészítő bizottságának elnöke. A feladatsor a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint mindenben megfelelt a kerettantervnek, de a korábbi szakmacsoportos érettségihez képest a tételkészítő bizottság a hangsúlyt máshova helyezte, ez okozhatta a gyengébb teljesítményt.

A gépészetvizsgán nem lehetett függvénytáblázatot használni, mert az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendeletben ez nem szerepelt. Az NGM ezek alapján javaslatot tesz a használható segédeszközök felülvizsgálatára - írtuk múlt héten.

Most a Magyar Hírlap volt kíváncsi arra, milyen következménye lehet a diákokra nézve a komolyabb, generális hibáknak, tehát kapnak-e esetleg pluszpontot vagy javítási lehetőséget, de választ nem kaptak. Korábban a tárca tudatta, hogy az érettségi szabályos és méltányos lebonyolításának szükségességére külön körlevélben is felhívták az intézményvezetők figyelmét, így kiemelten a sajátos nevelési igényű tanulókat érintő könnyítésekre.

Érettségizők ezrei járnak rosszul a szigorítással, hiába tiltakoztak hónapokig

Több tízezer végzős szakgimnazista előtt a megszokottnál jóval nehezebb érettségi szezon áll - ők az elsők, akik egy jogszabály-módosítás miatt nem dönthetnek arról, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett miből tesznek érettségit. Ettől az évtől kötelező komplex szakmai vizsgát tenniük. Több ezren tiltakoztak a szigorítás ellen, hiába.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.