Megkezdődtek az egyetemi kollégiumi jelentkezések, hamarosan készülhettek a gólyatáborra is. De mi a helyzet a beiratkozással? Olvasói kérdésre válaszolunk.
Minden főiskola, egyetem meghirdeti a beiratkozási időpontjait, amikor is az újonnan felvett hallgatók hivatalosan is átléphetik kiválasztott egyetemük küszöbét. Ezeket a dátumokat azonban érdemes jól megjegyeznetek, nem szabad fél vállról venni, mert ha nem jelentek meg a szükséges iratokkal, nem jön létre a hallgatói jogviszonyotok.
Természetesen, aki tényleg nem tud megjelenni és elég előrelátó, általában meghatalmazással küldhet maga helyett mást, aki képviseli őt és beiratkozik helyette, de mindennek feltétlenül nézzetek utána az iskolák honlapján.
Mi történik, ha valakit felvettek és mégsem akarja megkezdeni a tanulmányait szeptembertől?
Ha van, aki most jön rá, hogy mégsem ott akarja folytatni, ahová felvették, még érvényteleníthet mindent. Ugyanis ha a beiratkozáson nem jelenik meg, tényleg érvénytelenítik a felvételijét.
Ettől még ugyanúgy lehet jövőre felvételizni?
Aki most mégsem kezdi meg a tanulmányait, és érvénytelenítik a felvételijét, jövőre újra megpróbálhatja - ha például valami miatt halasztani kell, de passzív félévvel nem kezdheti meg tanulmányait - természetesen a következő évre vonatkozó felvételi szabályokkal, követelményekkel.
Már az egyetem első félévében lehet halasztani?
Bekerültetek valamelyik egyetemre vagy főiskolára, de nem vagytok biztosak abban, hogy szeretnétek-e elkezdeni a képzést szeptemberben? Vajon halaszthattok-e egy félévet ilyenkor? A legtöbb felsőoktatási intézmény nem engedélyezi, hogy egy hallgató már az első félévben halasszon, azaz passzív félévet kérjen. Érdemes megnézni az adott egyetem vagy főiskola tanulmányi és vizsgaszabályzatát, abban ugyanis szerepelnek a halasztás (vagy passziváltatás) szabályai.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
