Fizikaérettségi: milyen kérdéseket kaphatnak a diákok?

Csütörtökön a fizikával folytatódik a tavaszi érettségi szezon: középszinten 3918-an, emelt szinten 1399-en vizsgáznak. Milyen feladatok fordulhatnak elő? Lehet-e használni a függvénytáblázatot? Íme, a legfontosabb tudnivalók. Kövessétek csütörtökön az eduline-t, nálunk minden információt megtaláltok - holnap délben jövünk a középszintű írásbeli nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldásával.

  • Eduline
MTI Fotó: Varga György

A fizikaérettségi középszinten 120 perces, a feladatlap egy - 20 kérdésből álló - feleletválasztós kérdéssort és négy összetett feladatot tartalmaz, amelyek közül a vizsgázóknak hármat kell megoldaniuk, az időt tetszés szerint oszthatják be. A rövid kérdésekkel 40, az összetett feladatokkal összesen 50 pontot lehet szerezni.

A középszintű fizikaérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű feladatsor hivatalos megoldása

A fizikaérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldása

A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása

Az emelt szintű  írásbeli 240 perces, három részből áll: az első részben 15 feleletválasztásos kérdést kapnak a diákok (30 pont), a másodikban egy esszé megírása a feladat (23 pont), míg a harmadik részben négy összetett feladatot kell megoldani (47 pont). Itt is a diákok dönthetnek, milyen sorrendben oldják meg a feladatokat.

Az írásbeli 25-25 százaléka a mechanika és az elektromágnesesség, 20-20 százaléka a hőtan és az atomfizika-magfizika, 10 százaléka pedig a gravitáció és a csillagászat témaköréhez kapcsolódik.

Az érettségizők függvénytáblázatot, illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet használhatnak, ezeket magukkal kell vinniük a vizsgára.

Milyen témaköröket kaptak a diákok 2011-ben és 2012-ben?

A 2011-es tavaszi középszintű fizikaérettségin radioaktivitásról, az ősrobbanásról, energiatakarékos izzókról és az üstökösök mozgásáról szóló kérdés is szerepelt a feladatsorban. Tavaly a radioaktív atommagok, a sebesség és a menetidő, a fotonok és az áramkörök voltak az összetett feladatok témái.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu