Fizikaérettségi: milyen kérdéseket kaphatnak a diákok?

Csütörtökön a fizikával folytatódik a tavaszi érettségi szezon: középszinten 3918-an, emelt szinten 1399-en vizsgáznak. Milyen feladatok fordulhatnak elő? Lehet-e használni a függvénytáblázatot? Íme, a legfontosabb tudnivalók. Kövessétek csütörtökön az eduline-t, nálunk minden információt megtaláltok - holnap délben jövünk a középszintű írásbeli nem hivatalos, szaktanárok által kidolgozott megoldásával.

  • Eduline
MTI Fotó: Varga György

A fizikaérettségi középszinten 120 perces, a feladatlap egy - 20 kérdésből álló - feleletválasztós kérdéssort és négy összetett feladatot tartalmaz, amelyek közül a vizsgázóknak hármat kell megoldaniuk, az időt tetszés szerint oszthatják be. A rövid kérdésekkel 40, az összetett feladatokkal összesen 50 pontot lehet szerezni.

A középszintű fizikaérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű feladatsor hivatalos megoldása

A fizikaérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által javasolt megoldása

A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása

Az emelt szintű  írásbeli 240 perces, három részből áll: az első részben 15 feleletválasztásos kérdést kapnak a diákok (30 pont), a másodikban egy esszé megírása a feladat (23 pont), míg a harmadik részben négy összetett feladatot kell megoldani (47 pont). Itt is a diákok dönthetnek, milyen sorrendben oldják meg a feladatokat.

Az írásbeli 25-25 százaléka a mechanika és az elektromágnesesség, 20-20 százaléka a hőtan és az atomfizika-magfizika, 10 százaléka pedig a gravitáció és a csillagászat témaköréhez kapcsolódik.

Az érettségizők függvénytáblázatot, illetve szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet használhatnak, ezeket magukkal kell vinniük a vizsgára.

Milyen témaköröket kaptak a diákok 2011-ben és 2012-ben?

A 2011-es tavaszi középszintű fizikaérettségin radioaktivitásról, az ősrobbanásról, energiatakarékos izzókról és az üstökösök mozgásáról szóló kérdés is szerepelt a feladatsorban. Tavaly a radioaktív atommagok, a sebesség és a menetidő, a fotonok és az áramkörök voltak az összetett feladatok témái.

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu